Számos statisztika elérhető a naponta létrehozott adatokról, ezek felkutatása és értelmezése azonban rengeteg időt venne igénybe. Alábbi cikkünkben összegyűjtöttük a legfontosabb statisztikákat, amelyekkel betekintést nyerünk abba, hogy mennyi adat keletkezik naponta.

Mennyi adat keletkezik naponta?

A Statista 2020-as becslései alapján 2023-ban 328,77 millió terabájtnyi adat keletkezett naponta.

Zettabájtban kifejezve ez a következőt jelenti:

• Évente 120 zettabájt
• Havonta 10 zettabájt
• Hetente 2,31 zettabájt
• Naponta 0,33 zettabájt

Különböző metrikus egységekben ez a következőt jelenti:

Big Data Statisztika

A következő évek során közel 30%-os éves növekedési rátát jósolnak a globális big data elemzési piac növekedésére. Az előrejelzések szerint a big data elemzési piac 2029-re a 655 milliárd dollárt is meghaladhatja, ami tekintélyes növekedés a 2021-es, nagyjából 241 milliárd dolláros szinthez képest. A big data elemzési bevételek 2025-re várhatóan átlépik a 68 milliárd dolláros szintet, ami szintén jelentős növekedés a 2019-es, nagyjából 15 milliárd dolláros szinthez képest.

A big data analitika úgy vált egyre hangsúlyosabbá, ahogy a globális adatmennyiség exponenciális bővülésbe kezdett. Az egyik tényező, amelynek ebben viszonylag nagy szerepe volt, az a dolgok internete (Internet of Things=IoT), ami az online adatcserét végző és adatokat generáló eszközök nagyobb mértékű összekapcsolását foglalja magában.

2030-ban az előrejelzések szerint az IoT eszközök száma világszerte közel 30 milliárd lesz.

Az analitikai szoftverek és a big data piacán olyan nevek töltenek be vezető szerepet, mint a Microsoft, az Oracle, az IBM és az SAP.

Adatok keletkezése: historikus áttekintés

A Statista szerint 2010 és 2025 között az egy év alatt keletkezett adatok mennyisége 8950%-kal nő majd. Fontos, hogy ezek az adatok a Statista 2020-as jelentésből származnak, így a 2021 és 2025 közötti időszakra vonatkozó adatok csak becslések az akkori előrejelzések fényében.

A diagram a világon létrehozott, másolt, felhasznált és rögzített adatok/információk teljes mennyiségét mutatja a 2010 és 2020 közötti időtartamban, a 2021-2025 közötti előrejelzésekkel kiegészítve.

• 2010-ben 2 zettabájtnyi adat jött létre, ez jelezte az adatrobbanás kezdetét.
• 2011-re jelentősen bővült az adatok mennyisége, az éves mennyiség meghaladta az 5 zettabájtot, ami napi 13,7 exabájtnak felel meg.
• 2012-ben 6,5 zettabájttal, 2013-ban pedig 9 zettabájttal folytatódott tovább a gyors növekedés.
• 2014-ben 12,5 zettabájtnyi adat keletkezett, a növekedés tovább folytatódott.
• 2015-ben a keletkezett adatok mennyisége meghaladta a 15,5 zettabájtot, azaz a napi 42,47 exabájtot.
• 2016-ben sem csökkent a lendület, az adatmennyiség átlépte a 18 zettabájtot.
• 2017-ben a korábban megszokott éves növekedéshez képest nagyjából háromszor akkorát nőtt az adatmennyiség, és átlépte az elképesztő, 26 zettabájtos szintet.
• 2018-tól tovább folytatódott a gigászi léptékű növekedés, az adatmennyiség 33 zettabájtra nőtt.
• 2019-ben a keletkezett adatok mennyisége meghaladta a 41 zettabájtot.
• 2020-ban, részben a járványnak köszönhetően, a keletkezett adatok mennyisége elképesztő mértékben, 64,2 zettabájtra nőtt, ami 175,9 exabájtnak felel meg naponta.
• 2021-ben az előrejelzések szerint 79 zettabájtos adatgenerálásra számítanak.
• 2022-ben 97 zettabájtnyi adat keletkezését jelezték előre.
• 2023-ban 120 zettabájt, azaz napi 328,77 exabájt keletkezésére számítanak.
• 2024-ben azt jósolták, hogy 147 zettabájtnyi adat keletkezik majd.
• 2025-ben pedig 181 zettabájtnyi adat keletkezésére számítanak.

Az adat keletkezés növekedése

A Statista becslései szerint 2023-ban 120 zettabájtnyi adat keletkezésére számítottak, 2025-re viszont ez a szám óriási mértékben, több mint 50%-kal növekedhet, elérve ezzel a 181 zettabájtos éves mennyiséget.

Az alábbi táblázatban összegyűjtöttük, hogy 2010 és 2020 mekkora mértékben növekedett az évente létrehozott adatmennyiség, valamint a 2021-2025 időszakra becsült értékeket is megtalálod:

(Megjegyzés: A csillagokkal (*) jelölt éveknél előrejelzések találhatók.)

Összegezve az adatokat azt mondhatjuk, hogy a keletkezett adatok mennyisége évről-évre rohamos mértékben nő, és semmi jelét nem mutatja lassulásnak.

Egy főre lebontva mennyi adat keletkezik naponta?

A naponta létrehozott adatok mennyisége egy főre lebontva nagyjából 0,0635 terabájt.

A számítás alapjául a következő adatok szolgálnak:

• Az internethasználók száma 2023 áprilisában világszerte 5,18 milliárd fő volt, ami a teljes népesség nagyjából 64,6%-a.
• 2023-ban a naponta keletkezett adatok mennyisége 328,77 millió terabájt.

Ezek alapján az egy főre jutó napi adatmennyiséget akkor kapjuk meg, ha a teljes napi adatmennyiséget osztjuk az összes internethasználó számával.

Hol jön létre az adat?

Ahogy azt már korábban említettük, a lista élén az Egyesült Államok áll, itt van a legtöbb adatközpont. Az Egyesült Államokat az alábbi országok követik:

• Németország (522)
• Egyesült Királyság (517)
• Kína (448)
• Kanada (335)

A statisztikák a Cloudscene 2023-as kutatásából származnak, és az adatközpontok sűrűségét mutatják az egyes régiókban. Az adatok keletkezése és az adatközpontok növekedése meredeken felfelé ívelő általános tendenciát mutat.

Az adatközpontok a tárolási és számítási erőforrások hálózataként funkcionálnak, megkönnyítve ezzel a megosztott adatok és szoftveralkalmazások szállítását. Az adatközpontok kritikus szerepet játszanak az óriási mennyiségű adat tárolásában, éppen ezért nélkülözhetetlenek úgy a vállalatok, mint a fogyasztók számára.

Ennek következtében az adatközponti ingatlanok – legyenek felhő, kolokáció vagy menedzselt szolgáltatás fókuszúak – globális szinten várhatóan egyre fontosabb szerepet kapnak majd.

A fenti térképen az az öt ország látható, ahol a világon a legtöbb adatközpont található: az Egyesült Államok, Németország, az Egyesült Királyság, Kína és Kanada.

Egyesült Államok

• Az Egyesült Államokban 5344 adatközpont található, ami több mint tízszer annyi, mint a második helyezett Németország esetén.
• Az Egyesült Államok 3002 szolgáltatóval büszkélkedhet.
• Az Egyesült Államokban 84 hálózati csomópont található.

Németország

• Németországban 522 adatközpont működik.
• Az országban 882 szolgáltató folytat tevékenységet.
• Németországban 43 hálózati csomópont található.

Egyesült Királyság

• Az Egyesült Királyságban 517 adatközpont működik.
• Az országban 1538 szolgáltató folytat tevékenységet.
• Az Egyesült Királyságban 29 hálózati csomópont található.

Kína

• Kínában 448 adatközpont működik.
• Az országban 116 szolgáltató folytat tevékenységet.
• Kínában 5 hálózati csomópont található.

Kanada

• Kanadában 335 adatközpont működik.
• Az országban 515 szolgáltató folytat tevékenységet.
• Kanadában 24 hálózati csomópont található.

Ausztrália

• Ausztráliában 304 adatközpont működik.
• Az országban 745 szolgáltató folytat tevékenységet.
• Ausztráliában 21 hálózati csomópont található.

Japán

• Japánban 218 adatközpont működik.
• Az országban 248 szolgáltató folytat tevékenységet.
• Japánban 7 hálózati csomópont található.

India

• Indiában 151 adatközpont működik.
• Az országban 530 szolgáltató folytat tevékenységet.
• Indiában 9 hálózati csomópont található.

Miért keletkeznek adatok?

Adatok szinte az összes online tevékenység során generálódnak, legyen szó üzenetküldő alkalmazásokról, e-mailekről vagy közösségi médiáról.

Az alábbiakban megvizsgáljuk, mennyi adat keletkezik az egyes kategóriákban.

Videó

A felhasználók 2022-ben percenként 500 óra videós anyagot töltöttek fel a YouTube felületére.

A videós tartalom 2027-re várhatóan a mobilos adatforgalom mintegy 80%-át teszi majd ki, az Ericsson előrejelzése alapján a következő öt év során ez a forgalom megháromszorozódik.

Email

Becslések szerint 2021-ben naponta 319,6 milliárd e-mailt küldtek el a világon.

A várakozások szerint ez a szám 2025-re akár 376,4 milliárdra is emelkedhet.

Közösségi média

• A Google több száz milliárd weboldalt indexált. Mindent összevetve ez nagyjából 100 000 000 GB adat.
• 2023 áprilisában a világ „legaktívabb” közösségi média platformja a Facebook volt, havonta 2,989 milliárd aktív felhasználóval.
• A Twitteren minden egyes másodpercben 6000 tweetet tesznek közzé, ami percenként több mint 350 000, naponta 500 millió, évente pedig nagyjából 200 milliárd tweet.
• A Snapchat napi 397 millió felhasználóval rendelkezik, 2019 eleje óta pedig folyamatosan nő az aktív felhasználóinak száma.

Adatok keletkezése különböző iparágakban

Egészségügy

Az egészségügyi intézmények és a kórházak egyre nagyobb mértékben alkalmaznak adatelemzést a működésük javítása, belső folyamataik optimalizálása, és új lehetőségek felkutatása érdekében.

A következő hét év során az egészségügyben bármely más területnél nagyobb mértékű növekedés várható adatmennyiség terén.

Az American Hospital Association adatai szerint, míg 2013-ban az egészségügyben keletkezett adatok mindössze 153 exabájtot tettek ki, addig 2020-ra már 2314 exabájtot, ez pedig igencsak impozáns, 47%-os átlagos éves növekedést jelent.

Bankszektor

A Reliant Vision Group Inc. műszaki igazgatója, Sandeep Reddy Vinjamuri elmondása szerint a pénzügyi és banki szolgáltatási szektor hatalmas mennyiségű adatot állít elő, 2021-ben meghaladta a 2,5 kvintillió bájtot.

A bankszektorban az összes műveletnek és tranzakciónak digitális nyoma van, ami rengeteg adatelemzési lehetőséget, vagyis növekedési teret kínál a szektor számára.

Kiskereskedelem

Világszinten a kiskereskedelmi elemzési piac értéke 2016-ban 3,14 milliárd dollár volt. Az előrejelzések alapján 2022-re ez a szám nagyjából 8,6 milliárd dollárra nőhetett.

Gyártás

A gyártással foglalkozó cégek évről-évre egyre több adatot termelnek az automatizálásnak, az összekapcsolt gyártási folyamatoknak és az IoT eszközöknek köszönhetően.

A feldolgozóipar globális big data piaca 2018-ban mindössze 3,22 milliárd dolláros volt. Az előrejelzések alapján jelentős növekedés várható, és 2026-ra elérheti a 9,11 milliárd dolláros szintet, ami 14,0%-os átlagos éves növekedésnek felelne meg.

Mennyi a strukturált és a strukturálatlan adat?

Global DataSphere riportjában az IDC azt jelezte elő, hogy 2026-ban az évente generált adatok több mint 90%-a strukturálatlan lesz.

Az alábbi diagramon a strukturált és strukturálatlan adatok várható növekedését látod 2022 és 2026 között.

Mennyi adatot tárolnak?

Ahogy azt már korábban is említettük, az előrejelzések szerint a telepített adattárolók teljes kapacitása 2020 és 2025 között 19,2%-os átlagos éves növekedést produkál majd.

A Statista adatai alapján a 2020-ban előállított és felhasznált adatoknak csupán 2%-át őrizték meg a következő évben.

A teljes telepített tárolókapacitás 2020-ban 6,7 zettabájtra nőtt.

Az adatközpontok tárolási szegmensének piaca az előrejelzések alapján 2023 és 2027 között jelentős, 11,6 milliárd dolláros bevételnövekedést tapasztalhat, ami nagyjából 24,21%-os növekedési ütemnek felel meg. A szegmens így 2027-ben elérheti az 59,52 milliárd dolláros bevételt.

A különböző vállalatok és szervezetek 2022-ben összesen 225 milliárd dollár értékben költöttek felhő szolgáltatásokra, ezzel jelentős, 47 milliárdos növekedést idézve elő a korábbi évhez képest.

A felhőalapú szolgáltatási piac felfutását a modern tárolási, hálózati és adatbázis megoldások után kutató vállalatoktól érkező kereslet generálta.

A cikk eredetileg a Business 2 Community Magyarország oldalán jelent meg.