Az új szabályozást gendersemlegesre tervezték, és leghamarabb 2021 őszén lép életbe. A jelenlegi szabályozás szerint Finnországban hozzávetőlegesen 4 hónap fizetett szabadság jár az anyáknak a szülés után, az apáknak pedig körülbelül két hónap. Ezzel szemben a reform után nemcsak egyenlő számú (164) napot vehetnek ki a szülők, de a szabályozás teljesen rugalmas is azt tekintve, hogy ezt mikor használják fel.

A szülőknek arra is lehetőségük lesz, hogy a nekik járó napokból 69 napot átengedjenek a másik szülőnek. Az egyedülálló szülők mindkét szülő napjaiban részesülnek, tehát ők egyedül csaknem 14 hónap fizetett szabadságot kapnak.

A reform minden családtípust egyformán támogat, és megkönnyíti, hogy a szülők egyenlően osszák meg egymás közt a feladatokat, valamint lehetővé teszi, hogy mindkét szülő erősebb kapcsolatot alakíthasson ki a gyerekkel már annak születésétől fogva.

A reform önmagában nem elég, a munkahelyeknek is lépniük kell

Aino-Kaisa Pekonen egészségügyi és szociális ügyi miniszter szerint a "radikális reform" célja a nemi egyenlőség növelése, és hogy ezzel is ösztönözzék a szülőket a gyerekvállalásra. Az elmúlt kilenc évben folyamatosan csökkent a születések száma Finnországban: tavaly mindössze 45 597 gyermek született, ami a legalacsonyabb szám volt az országban 1868 óta.

A reform természetesen önmagában nem old meg minden nehézséget, amelyekkel a kisgyermeket nevelő családoknak szembe kell nézniük. Ezen túl nagyon fontos lenne (többek közt) az is, hogy a munkahelyek is családbarátabbá váljanak – mondta az egészségügyi és szociális ügyi miniszter.

Hiába a reform, ha nincs rá érdeklődés

Mivel a fejlett országokban egyre gyakoribb probléma a születésszám csökkenése, egyre több helyen folyamodnak hasonló intézkedésekhez. Azonban egy 2019-es UNICEF-jelentés szerint hiába kapnak fizetett szabadságot az apák is, ez még korántsem jelenti azt, hogy igénybe is veszik: Japánban például, ahol legalább hat hónapnyi fizetett szabadságot kínálnak a gyermek születése után az apáknak, 2017-ben mindössze húszból egy apa élt ezzel a lehetőséggel. Úgy tűnik, ez az egyik oka annak, hogy a japánok egyre kevesebb gyereket vállalnak: tavaly a valaha mért legalacsonyabbra esett vissza Japánban a születések száma.

Finnország ugyanakkor élen jár a munka-magánélet egyensúlyát elősegítő intézkedésekben: például nemrég munkahelyi alvásidőt vezettek be, emellett 2020-tól a finn munkavállalók többsége nemcsak azt választhatja meg, milyen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, de akár azt is, hogy a munkahelyén, vagy máshonnan végzi a munkát. Sanna Marin finn miniszterelnök szerint valószínűleg Finnország jól kidolgozott egészségügyi és szociális jóléti rendszere az egyik oka annak, hogy a finnek vezetik a világ boldogság-toplistáját.