A hasznok nem csak az egyén és a vállalat, de a társadalom szintjén is jelentősek lehetnének.
Ezzel párhuzamosan, a napokban kaptam a Fitpuli csapatától (a Fitpuli egy újszerű kezdeményezés hazánkban, egy modern technológiákra épülő digitális vállalati egészségfejlesztő program) egy nem túl örömteli ábrát, mely szerint a 310 tesztfelhasználójukból mindösszesen az iOS-esek 13,7%-a, az androidosok 11,2%-a elégedett teljes mértékben a jelenlegi munkahelyén futó egészségprogrammal, miközben mindkét csoportban 30% feletti volt az 1-es „osztályzat”, azaz a teljes mértékű elégedetlenség.
Miért lenne jó egészségprogramokat bevezetni?
Aldana, egy amerikai egészségfejlesztő guru szerint az egészségprogramok a következő módokon teremtenek értéket a vállalatnál:
(1) Javítják az alkalmazottak egészségtudatosságát, így azok egészségesebben élnek, ezáltal csökkentik az egészségügyi kockázatokat, egészségügyi kiadásokat, mind a vállalatnál, mind egyéni szinten.
(2) Növelik a termelékenységet, csökkentik a hiányzást, valamint a presenteeism jelenségét (azaz a nem teljes értékű munkahelyi jelenlétet, amikor a munkavállalók mentálisan vagy fizikailag kimerült állapotban, betegen végzik a munkájukat). Egyre inkább előtérbe kerül, hogy a presenteeism miatti termelékenység-kiesés sokszorosa a hiányzások miatti kiesésnek.
(3) Kisebb lesz a fluktuáció, azaz könnyebb a munkaerőt megtartani, sőt vonzani is.
(4) Javul a morál, a hangulat is. Utóbbi két hatás eléréséhez akár hónapok is elegendők! Aldana szerint minden dollárral, amelyet egészségfejlesztő programra költ a vállalat, átlagosan 4,3 dollárt spórolhat meg. Eredményei szerint az összes egészségügyi rizikótényező közül a túlsúly és a stressz az a két tényező, amelyek növekedése minden kétséget kizáróan növeli az egészségügyi kiadásokat és a hiányzásos napok számát.
Tavaly már a lelki egészségfejlesztés volt a leggyakoribb
A Virgin Pulse felmérése szerint 2016-ban leginkább a mozgásprogramok és a lelki egészséggel kapcsolatos programok fordultak elő vállalati egészségprogramok részeként, azaz a vállalatok reagáltak a legjelentősebb kockázati tényezőkre, a túlsúlyra és a stresszre. A legnagyobb növekedést 2015-höz képest a helyi edzőtermek létesítésében tapasztalták. Egy évvel később, azaz tavaly, 2017-ben a mentális egészséggel kapcsolatos programok indítása volt a leggyakoribb, ezen a területen tapasztalták az előző évhez képest a legnagyobb növekedést. A PwC 2014-es tanulmánya szerint minden dollár, amit lelki egészségfejlesztésre fordítanak a vállalatok, átlagosan 2,3 dollárt hoz.
A Forbes ajánlásai közül kiválogattam azokat a „praktikákat”, amelyek a lelki jóllétünk fejlesztéséhez, valamint a munkavállalók termelékenységének és elkötelezettségének növeléséhez ajánlottak. Ezek a következők:
- mindfulness tréningek,
- coaching,
- EQ-fejlesztés,
- hála-gyakorlatok,
- improvizációs tréningek,
- olyan CSR-programok, ahol a munkavállaló segíthet,
- „szundi-barátság”,
- rugalmasság.
Figyeljünk a munkavállalói igényekre!
Végezetül szeretnék még egy dolgot kiemelni: a munkavállalók igényeire érdemes odafigyelni, lelki egészségfejlesztés témában is! Lehet, hogy nem telefonos lelki segélyre, hanem mondjuk hosszabb-rövidebb feltöltődésre van szükségük.
