hero
2021. december 07. 12:00
Ezek a szempontok számítanak leginkább a befektetőknek
A környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) tényezők egyre inkább meghatározzák a befektetési stratégiákat, és a PwC kutatása szerint mára a világ vezető befektetőinek egyik legfontosabb szempontjává váltak. A megkérdezett befektetők csaknem fele hajlandó megválni olyan vállalatoktól, amelyek nem tesznek megfelelő lépéseket ezen a téren. A válaszadók több mint fele (59%) az ESG-kérdésekkel kapcsolatos intézkedések hiánya miatt leszavazna egy vezetői bérmegállapodást is. A határozott vélemények ellenére a befektetők nem szeretnék, ha egy vállalat ESG-vel kapcsolatos intézkedései befolyásolnák befektetéseik hozamát.

A PwC 2021-es globális befektetői ESG-felmérése 325 befektető véleményét rögzíti a világ minden tájáról, akik elsősorban aktív vagyonkezelők és befektetési vállalkozások, befektetési bankok vagy brókercégek elemzői. A kutatás keretében 40 mélyinterjú készült világszerte olyan befektetőkkel és elemzőkkel, akik együttesen több mint 11,6 ezer milliárd dollár vagyont kezelnek.

Az ESG fontos, de a hozam még előtte jár a fontossági sorrendben

Bár a legtöbb befektető valószínűleg tesz lépéseket, ha a vállalatok nem elég aktívak az ESG területén, azonban az is kirajzolódik a válaszokból, hogy nem szeretnék, ha egy vállalat ESG-vel kapcsolatos intézkedései jelentősen – vagy bármilyen mértékben – befolyásolnák befektetéseik hozamát. A túlnyomó többség (81%) úgy nyilatkozott, hogy legfeljebb egy százalékponttal kevesebb befektetési hozamot fogadna el az ESG-célok megvalósításáért; a válaszadók közel fele (49%) a hozam semmilyen csökkenését nem hajlandó elfogadni.

Balázs Árpád, a PwC Magyarország könyvvizsgálati üzletágának cégtársa szerint a felmérés azt mutatja, hogy a befektetők a rövid távú eredményekre és a hosszabb távú társadalmi kérdésekre is összpontosítanak, amelyek egyszerre jelenthetnek kockázatot és lehetőséget befektetéseik számára. Egyértelmű, hogy a befektetők elvárják, hogy az ESG a vállalati stratégia szerves részét képezze. Ez magában foglalja az ESG-kérdések megoldására irányuló kiadásokat, miközben világosan kommunikálják az érveket és az üzleti stratégia szempontjából jelentkező előnyöket. Ha a befektetők nem látják ezt az elkötelezettséget, akkor nem haboznak lépéseket tenni, például megválnak a vállalatban lévő pozícióiktól és máshová viszik ügyfeleik pénzét.

Átlátható és megbízható ESG beszámolók kellenek

A befektetők egyre inkább többet szeretnének tudni a vállalatok ESG-vel kapcsolatos kötelezettségvállalásairól – a megkérdezettek 83%-a szerint fontos, hogy az ESG-jelentések részletes tájékoztatást nyújtsanak a kitűzött célok felé történő előrehaladásról. Ehhez elengedhetetlen a befektetők fokozottabb bevonása, valamint az átlátható és megbízható beszámolás. Aggasztó, hogy átlagosan a megkérdezett befektetőknek csak egyharmada véli úgy, hogy az általuk olvasott ESG-jelentések jó minőségűek. A befektetők nagyobb bizalommal vannak az olyan ESG-riportok iránt, amelyek tanúsítottak – a megkérdezettek 79%-a azt nyilatkozta, hogy jobban bízik a tanúsított ESG-információkban, míg 75%-uk szerint fontos, hogy a beszámolóban szereplő mérőszámokat független fél tanúsítsa.

A felmérés szerint az ESG-teljesítmény mérésére szolgáló egységes mérőszámok jelentős előnyt jelentenének a befektetők számára. Közel háromnegyedük (74%) azt mondta, hogy megalapozottabb döntéseket tudnának hozni, ha a vállalatok egységes ESG-jelentési szabványokat alkalmaznának; hasonló arányban (73%) nyilatkoztak úgy, hogy fontos lenne tudni összehasonlítaniuk az egyes vállalatok ESG-teljesítményét.

„Globális szabványok hiányában a befektetők számára komoly kihívást jelent az ESG-teljesítmény értékelése. A vállalatok számára is sokkal nehezebb az ESG-teljesítményről beszámolni közös referenciaértékek vagy követendő keretek nélkül. A nemrégiben zárult COP26-klímacsúcs egyik részsikere épp a beszámolókhoz kapcsolódik: nemzetközi fenntarthatósági standardok  bevezetését jelentették be - ez felválthatja a számtalan különböző keret- és mérőrendszert, amit a vállalatok alkalmaztak eddig, és ami megnehezítette az átlátható és következetes ESG jelentéstételt” – hangsúlyozza Sávoly-Hatta Anita, a PwC Magyarország könyvvizsgálati üzletágának igazgatója.

Az éghajlatváltozás a top téma

A megkérdezett befektetők számára az éghajlat a vezető ESG kérdés: az üvegházhatást okozó gázok (ÜHG) kibocsátásának csökkentése a leggyakrabban (65%) említett probléma, amelyet a vállalatoknak prioritásként kell kezelniük. Ezen túlmenően a befektetők 82%-a szerint fontos, hogy az ESG-jelentések megindokolják a környezetvédelmi kötelezettségvállalásokat, valamint részletes terveket mutassanak be arra vonatkozóan, hogy azok hogyan valósíthatók meg. A munkavállalók egészségének és biztonságának biztosítása (44%), valamint a munkaerő és a vezetők sokszínűségének, egyenlőségének és befogadásának javítása (37%) szintén kiemelt ESG szempont.

Az ESG-stratégia a lefelsőbb szinttől indul

A megkérdezett befektetők szerint az ESG-stratégia legfelül kezdődik. A befektetők nagy többsége (82%) szerint az ESG-t be kell építeni a vállalati stratégiába, míg kétharmaduk (66%) leginkább akkor bízik abban, hogy az ESG-kérdésekkel foglalkoznak, ha azért valaki a vezetőségből felelősséget vállal. A válaszadók több mint fele (53%) szerint ez a vezérigazgató feladata kell hogy legyen.

„Az ESG nem lehet utólagos szempont, hanem a vállalati stratégia szerves részét kell képeznie. Az ESG fontosságát egy vállalaton belül a vezetőség példamutatása juttatja érvényre. Az elkötelezettség és teljesítmény bemutatása holisztikus megközelítését igényel: a fenntarthatóságért, a kockázatkezelésért és a pénzügyi beszámolásért felelős csapatoknak együtt kell működniük. Kutatásunk végső soron azt mutatja, hogy a befektetők igényeinek való megfelelés érdekében a vállalatoknak az ESG-vel kapcsolatos teljesítményüket ugyanolyan komolyan kell venniük, mint az összes többi üzleti és pénzügyi mutatójukat” – tette hozzá Balázs Árpád.