Ez jelenti a legnagyobb kockázatot 2020-ban a cégvezetők szerint
A magyarországi cégvezetők többsége a globális és a magyar gazdaság növekedésének egyértelmű lassulására számít 2020-ban – derül ki a PwC magyarországi Vezérigazgató Felméréséből. Miközben saját vállalatuk helyzetét illetően magabiztosak a vezérigazgatók, a tervezésben a borúlátó gazdasági kilátások jelei mutatkoznak: a globális eredményekkel összehasonlítva a vezetők kevésbé számolnak növekedéssel, és többségük már nem számít a vállalati létszám emelkedésére. A gazdasági növekedésre leselkedő legnagyobb kockázatként a tavalyi évhez hasonlóan ezúttal is a szakemberhiányt azonosították a megkérdezettek.

Idei tendencia, hogy a klímaváltozás apropóján egyre többen koncentrálnak azokra a reputációs és termékfejlesztési lehetőségekre, amelyek előnyt jelenthetnek a vállalatuknak.

A PwC Magyarország munkatársai a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségével (MGYOSZ) partnerségben kilencedik alkalommal kérdezték meg összesen 223 hazai vállalatvezető véleményét. Idén a magyarországi vezetők nagy többsége a globális (66 százalék) és a magyar (60 százalék) gazdaság növekedésének lassulására számít – ez az előrejelzés az eddigi legpesszimistább jövőkép. A vezérigazgatók – hasonlóan a korábbi évekhez – a lassulást Magyarországra nézve valamivel visszafogottabbnak jósolják a következő 12 hónapra.

Egyértelmű vízióval rendelkeznek

A hazai vezetők saját cégük anyagi helyzetével kapcsolatban továbbra is optimisták: mind a következő egy évre nézve, mind hároméves távlatban tízből nyolc vezető bízik vállalata pénzügyi helyzetének kedvező alakulásában. A növekedés érdekében a hazai vezetők változatlanul leginkább a működési hatékonyságon (81 százalék) kívánnak javítani 2020-ban, de új termék és szolgáltatás bevezetése (60 százalék) és az organikus növekedés (53 százalék) is a tervek között szerepel. Ezzel szemben a felvásárlások jelentősége a növekedési tervekben egyre inkább csökken.

Dr. Lőcsei Tamás, a PwC Magyarország vezérigazgatója szerint az idei felmérés eredményei is megmutatták, hogy a hazai vállalatvezetők egyértelmű vízióval rendelkeznek arról, miként teremtenek értéket ügyfeleik számára. Ez megmagyarázza például, hogy a gazdasági lassulás előrejelzése mellett miért optimisták saját vállalatuk kilátásait illetően, és hosszú távon a magyar vállalatok fejlődési lehetőségeire vonatkozóan is bizakodásra adhat okot.

Nem számítanak a vállalati létszám emelkedésére

A gazdaság alakulásával kapcsolatos várakozásoknak megfelelően a vezetők jelenleg kevésbé számítanak cégük személyi állományának bővülésére. A növekedés legnagyobb gátjának a vezetők a korábbi évekhez hasonlóan továbbra is a munkaerővel kapcsolatos tényezőket, főként a szakemberhiányt (88 százalék) tartják, ugyanakkor a demográfiai, generációs változásokat is (70 százalék) e körbe sorolják. Szintén a nagyobb kockázatú tényezők közé tartozik az árfolyamok ingadozása (66 százalék), a növekvő munkavállalói juttatások és nyugdíjköltségek (63 százalék), valamint a bizonytalan gazdasági növekedés (58 százalék), aminek a jelentősége az elmúlt évben nőtt meg számottevően. A korábbi évekhez hasonlóan a túlszabályozottságot is sokan gondolják a növekedés egyik kiemelt kockázati tényezőjének.

Dr. Koncz Barbara, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának igazgatója elmondta, hogy a túlszabályozottság évek óta az egyik legnagyobb kockázat a vezetők szerint, akiknek jelenleg közel kétharmada (64 százalék) aggódik emiatt. Ezen belül a többséget a gyorsan változó kibertér szabályozása, az adatvédelmi előírásoknak való megfelelés, illetve iparág-specifikus kérdések töltik el aggodalommal – tette hozzá a PwC szakértője.

A vállalatvezetők arra a kérdésre, hogy mely technológiai területeken kellene kooperálnia az államnak és a magánszektornak, a digitális adatvédelmet és a kiberbiztonságot jelölték meg. Ezeket követi a mesterséges intelligencia.

Gyerekcipőben jár a munkatársak fejlesztése

A PwC Vezérigazgató Felmérése alapján a vállalatok többsége egyelőre a kezdő lépéseket tette meg munkavállalóik fejlesztése érdekében. A megkérdezettek 27 százaléka meghatározta a növekedéshez szükséges készségeket, közel ennyien (23 százalék) bővítik a munkatársak és a vezetők technológiai ismereteit is. Az idei kutatásból az is kirajzolódik, hogy azok a vállalatvezetők, amelyek élen járnak a képzésekben, bizakodóbbak a gazdasági kilátásokkal kapcsolatban. 

A döntéshozók a fejlesztési törekvések árnyoldalairól is beszámoltak: félnek attól, hogy nehéz megtartani a továbbképzett munkaerőt, ahogy kihívásként élik meg azt is, hogy a munkatársakat a tanultak alkalmazására ösztönözzék. Pozitívumként emelték azonban ki – a képzésekben élenjáró és kevésbé jeleskedő szervezetek képviselői is –, hogy a képzési programok hatására nőtt a cégük termelékenysége, erősödött a vállalati kultúra, és még az égető problémának számító munkaerő-megtartásban is támogatta őket. 

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnökének álláspontja szerint jelen munkaerőpiaci körülmények között a legnagyobb kihívása azoknak a munkavállalóknak a megtalálása és megtartása, akikkel az adott vállalati stratégiát végre lehet hajtani. Dr. Futó Péter szerint a vállalati siker kulcsa a tanulni képes és hajlandó munkavállaló. A vállalaton belüli tanulás, és az ezzel kapcsolatos motiváció megerősítése ugyanakkor nem csak a munkáltató érdeke: a munkavállalók munkaerőpiaci helyzetét és értékét is meghatározza a fejlődésre való képesség. Ez a gyorsan változó körülmények között legalább olyan fontos, mint a meglévő tudásuk, hisz a tudásnak a vállalattal, a piaci és a technológia környezettel együtt kell változnia és fejlődnie. 

A zöld kezdeményezések javítják a cégek reputációját

A PwC Magyarország felmérése alapján a tavalyi duplázódást követően idén alig volt változás abban, hogy mennyien gondolnak fenyegető tényezőként a klímaváltozásra. Egyre többen látnak ugyanakkor lehetőséget ezen a területen: a válaszadók kétharmada szerint a zöld kezdeményezések javítják vállalatuk reputációját, és közel felük úgy gondolja, hogy a klímaváltozáshoz kapcsolódó figyelem új termékek és szolgáltatások fejlesztésére is lehetőséget teremt.

A PwC Magyarországi Vezérigazgató Felmérését kilencedik alkalommal készítették el, amelynek alapját a PwC Globális Vezérigazgató Felmérés adja. A kutatást azzal a céllal végezték, hogy a globális felméréssel párhuzamosan a magyar felső vezetők véleményéről, iparágukkal kapcsolatos várakozásairól és növekedési lehetőségeiről is átfogóbb képet kapjanak.

A magyar és angol nyelvű kiadvány, az eredményeket bemutató videó és további részletek megtalálhatóak a PwC Magyarországi Vezérigazgató Felmérés oldalán.

Szeretnél többet tudni róla, hogy mit tehet az ember a környezetért a saját munkahelyén - és hogyan tegye mindezt a vállalati kultúra részévé? Akkor gyere el ECOFFICE eseményünkre!

ECOFFICE

Zöld iroda = Zöld vállalati kultúra

Időpont: 2020. március. 19. 08:30

Helyszín: KPMG (1134 Budapest, Váci út 31.)

„A felnőttek gyakran mondogatják, hogy tartozunk a fiataloknak azzal, hogy reményt adjunk nekik. De nekem nem kell a maguk reménye. Nem akarom, hogy reménykedjenek. Azt akarom, hogy pánikoljanak! Azt akarom, hogy úgy érezzenek, ahogy én érzem magam mindennap. Ezután pedig azt akarom, hogy cselekedjenek. Azt akarom, hogy úgy viselkedjenek, mintha személyes krízist élnének át. Azt akarom, hogy úgy cselekedjenek, mintha égne a házuk. Merthogy ég is.”

Greta Thunberg igen hatásos, az ENSZ klímacsúcsán elhangzott beszédéből származik az idézet. 2020-ban a jó érzésű, felvilágosult emberek már nem engedhetik meg maguknak, hogy ne vegyenek tudomást a klímahelyzetről. Igaz ugyanez a cégek vezetőire, HR-eseire, belső kommunikációs szakembereire is, akik azért felelnek, hogy ez a téma a vállalati kultúra és kommunikáció részét képezze.

Ehhez a folyamathoz kívánunk ECOFFICE c. rendezvényünkkel tudást és eszközöket adni a résztvevők kezébe.

Program:

8.30-9.00 Regisztráció

9.00-9.30 Mit kezdjünk a klímahelyzet nyomásával – egyéni és céges szinten egyaránt?
Eligazító előadás, hogy értsük, mennyire sürgető a klímahelyzet, és melyek azok a napi szintű cselekvések e téren, melyek valódi hatással vannak erre.
Dr. Dorosz Dávid, Író, geopolitikai elemző - Budapest klímavédelmi és fejlesztési főpolgármester-helyettese

9.35-10.00 Egy fecske is csinál nyarat? Mit tehet egy munkahely a fenntartható környezetért?
Milyen kérdésekkel fordulnak a vállalatok a KÖVET Egyesülethez és milyen válaszokat kapnak rá? Hogy teheti egy cég zöldebbé a mindennapjait?
Herner Katalin, ügyvezető igazgató, jogi szakokleveles környezetmérnök, környezeti auditor, KÖVET Egyesület 

10.05-10.25 „Zöldülés” az első, és a második otthonunkban egyaránt!
Hogy kapcsolódnak össze az otthoni és a munkahelyi elvek, hogy érjük el cégen belül, hogy ne csak nekünk, de kollegáinknak is fontos legyen a környezettudatosság?
Bódis Gergely, marketing jövőkutató, ügynökségi tanácsadó, Tonic Kommunikációs Ügynökség

10.25-10.50 Kiket érdekel manapság leginkább a környezetvédelem, és hogy lehetne szexibbé tenni a kommunikációt?
Trendek és a vállalatok szerepe a fenntarthatósági téma terjesztésében, az üzenetek átadásának érdekes, figyelemfelkeltő módjai.
Kozma Gergő, főszervező, EcoPunk fesztivál

10.50-11.15 Kávészünet

11.20-11.40 „Zöld irodává” válás lépésről lépésre 
Miért vált fontossá az irodai „zöldülés”, mennyi idő volt, milyen intézkedéseket kellett bevezetni, és végül mi az, ami bejött, és mi az, ami nem?
Dömötör Károly, operatív vezető, Human Dialog

11:40-12:00 Klímaválság = nagyobb lehetőség a kreativitásra?
A klímaválság a legtöbb embernél leginkább szorongást vált ki, miközben, ha átkeretezzük a sztorit, akár egy lehetőségnek is tekinthetjük arra, hogy kreatívabban, minimalistábban és ezzel együtt hatékonyabban végezzük a dolgunkat.
Rácz Anikó, designer, a Hanabi márka tulajdonosa

12.05-12.25 Fenntarthatóság egy BIG4 tanácsadó szemével
A fenntarthatóság egyre fontosabb mozgatója a vállalatok innovációjának és versenyképességének. Mit tesz a KPMG? Mit tehetnek a vállalatok?
Szabó István, senior manager, KPMG

12.25-12.45 Egyénileg már fontos a zöldülés, oké, de hogy váljon ez tudatosan a vállalati kultúra részévé? 
Melyek azok a kommunikációs eszközök, platformok, módszerek, melyek segítségével egy kezdeményezés vállalatszintűvé tudja kinőni magát, és hosszú távon a kultúra részévé képes válni? Használod az összeset?
Dr. Füredi Júlia, szervezetpszichológus

12.45-13.00 DOQdrive – valódi papírmentesítés a HR folyamatokban
A DOQdrive eszközrendszernek köszönhetően elérhetővé vált, mind magyar, mind uniós jogszabályokra alapozva, a munkaadók és munkavállalók közötti, teljesen papírmentes, ugyanakkor jogilag eredeti dokumentumokkal történő szerződéskötés, dokumentum továbbítás és archiválás.
Hortobágyi Ágoston, ügyvezető igazgató, DO-Q-MENT Digitális Kft., a BIDITA – Biztonságos Digitális Társadalomért Egyesület elnöke

13.00-13.45 Ebédszünet

13.45-14.30 Workshop 1-2

14.30-14.40 Szünet

14.40-15.25 Workshop 1-2

Workshop 1: 
Ne csak elméletben legyünk környezettudatosak! Gyakorlati útmutató a hétköznapi irodai léthez
Az már egy fontos első lépés, ha az ember eljön egy ilyen konferenciára. Ám mi is tudjuk, hogy nehéz másnaptól változtatni a szokásainkon, ebben segít workshopunk.
Herner Katalin, ügyvezető igazgató, jogi szakokleveles környezetmérnök, környezeti auditor, KÖVET Egyesület

Workshop 2:
Hogy váljon egy kezdeményezés mindenki számára alapvető értékké?
Gyakorlati workshop a vállalatikultúra-alakításról, eszközök, csatornák, módszerek elemzése, tudatos használata. A workshop segít abban, hogy visszatérve a munkahelyünkre, integrálni tudjuk a délelőtt folyamán elhangzott tudást a hétköznapi ügymenetbe.
Dr. Füredi Júlia, szervezetpszichológus

Részvételi díj
Teljes árú részvételi díj: 44 900 Ft + Áfa / fő
Csoportos jelentkezés 3 főtől: 38 900 Ft + Áfa / fő

A jelentkezési lap letöltéséhez ide kattints, majd kitöltve juttasd vissza a szervezőknek a [email protected] email címre!