Regionális és generációs eltérésekre egyaránt fényt derített a társadalmi és környezeti kihívások jelentőségének megítélésében az Epson a világ 26 országában elvégzett, több mint négyezer munkavállalóra és üzleti döntéshozóra kiterjedő felmérése. Noha a válaszadók háromnegyede volt azon az állásponton, hogy a világjárványt követően az eddigieknél is jobban oda kellene figyelni a fenntarthatósági kérdésekre, a társadalmi és környezeti szempontokat csak a kontinens nyugati felén, többek közt Franciaországban, Hollandiában, Németországban és Olaszországban sorolták a legégetőbb üzleti kérdések közé a megkérdezett döntéshozók. Miközben ezekben az országokban minden harmadik válaszadó vélte úgy, hogy a fenntarthatóság kiemelt jelentőséggel bír a szervezet jövőjét biztosító vállalati célok elérésében, Magyarországon csupán minden ötödik megkérdezett nyilatkozott így, ezzel pedig még a Közel-Kelettől és Törökországtól is elmaradunk.
A pandémia pozitív hozadéka
Máshogy viszonyulnak a kérdéshez az egyes korosztályok. Az összes megkérdezett közül az 1997 után született Z generációsok számára a legfontosabb a fenntarthatóság, őket követik az 1981 és 1996 között világra jött Y-ok, a legkevésbé pedig az X generáció tartja jelentőségteljesnek a fenntarthatósági kritériumok érvényesülését. „Ha van valami pozitív hozadéka a világjárványnak, akkor az valószínűleg a zöld szempontok felerősödése, még ha eltérés is mutatkozik az egyes régiók és korosztályok között” – véli Fábián Miklós, az Epson Magyarország kereskedelmi vezetője. A szakember szerint a távmunka széles körűvé válása rávilágított arra, milyen erőfeszítéseket tehet a társadalom az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése, vagy akár a folyamat potenciális visszafordítása érdekében.
Akár munkáról, akár magánéletről van szó, a felmérésben megkérdezettek 71 százaléka kiemelt fontosságúnak ítéli a környezet iránti felelősséget. További 78 százalékuk szerint a fenntarthatósági szempontok érvényesítésére irányuló, határozott elkötelezettség éppúgy befolyásolja a márka megítélését, mint az iránta tanúsított hűséget vagy magát az üzleti teljesítményt. A kutatásból kiviláglik, hogy a fogyasztók előnyben részesítik azokat a vállalatokat, amelyek tevékenységében hangsúlyos az egészség- és a környezetvédelem. A felmérésből az is kiolvasható, hogy öt megkérdezettből három van azon az állásponton, hogy a megosztott munkahelyi eszközök – köztük a nyomtatók – használatában követni kell a pandémia miatt megváltozott körülményeket, ami az egészség- és a környezetvédelmi szempontokra egyaránt kiterjed.
Egyszerű módok az energiafogyasztás csökkentésére
„Komoly veszélynek tartom, hogy a megváltozott munkakörülményekhez igazodó irodai környezetek kialakításakor a munkáltatók elszalasztják a lehetőséget, hogy alapvetően elvárt közösségi távolságtartási és higiéniai szempontokat hatékonyan kapcsolják össze a fenntarthatósági elvárásokkal” – figyelmeztet a szakember, hozzátéve: ennek az átfogó szemléletnek az érvényesítéséhez nagyon egyszerű és könnyen elérhető megoldások állnak rendelkezésre. „A lézernyomtatók felváltása a tintasugaras technológiát alkalmazó perifériákkal például az egyik legegyszerűbb és leggyorsabb módja az energiafogyasztás csökkentésének” – mondja Fábián Miklós. Az a tény, hogy már most minden harmadik újonnan értékesített üzleti nyomtató tintasugaras technológiával működik, azt vetíti előre, hogy néhány éven belül már nem a lézernyomtatók lesznek az alapértelmezettek az üzleti világban.
Jó megoldás lehet egy hőmentes technológiával üzemelő nyomtató. Ezek akár 95 százalékkal kevesebb energiát igényelnek, mint a lézeres megoldások, ami az emissziós és a költségparamétereket tekintve egyaránt hatalmas tételnek számít. A költséghatékonyságot javítja, a várakozási időt pedig mérsékli, hogy ezeknek az eszközöknek nem kell bemelegedniük, hanem azonnal készek a működésre, ráadásul a tintapatronok cseréje is csupán másodperceket vesz igénybe. Járványbiztonsági szempontból további előnyt jelent, ha a nyomtatók karbantartása távolról is megoldható, ezzel is mérsékelve a helyszíni látogatásokból adódó fizikai kontaktusok számát.
A járványbiztosság tovább fokozható, ha a nyomtatási feladatokat több, az egyes munkahelyi csoportok közelébe telepített berendezés végzi el. Ezek révén nem csupán a várakozási idő lehet kevesebb amiatt, hogy egy nyomtatónál egyszerre kevesebb nyomtatási feladat jelentkezik, hanem az is elkerülhető, hogy a kollégák fölöslegesen érintsék meg mások nyomatait.
