„Évek óta szenved a magyar gazdaság a munkaerőhiánytól, de ez nemcsak Magyarországon, hanem az egész régióban probléma.” – mondta el Juhász Csongor, a 8 országban jelenlévő Prohuman HR szolgáltató vállalat vezetője.
„A helyzetet látva a magyar kormányzat egy évvel ezelőtt változtatott az unión kívüli munkavállalók foglalkoztatásának feltételein. Ez azt eredményezte, hogy a kormányzat által minősített munkaerőkölcsönző vállalatok a korábbi 5-6 hónapról 30-40 napra tudták redukálni a hiányszakmákban az ázsiai országokból érkező munkavállalók foglalkoztatásának szigorú és kontrollált adminisztrációs folyamatát. Mindez a magyar dolgozók munkahelyeinek megtartásáról is szól, hiszen, ha egy vállalat hosszabb távon képtelen megoldani a munkaerőproblémáit, könnyen dönthet úgy, hogy áttelepíti a termelést egy másik országba. Ezzel munkahelyek szűnhetnek meg, beszállítói láncok omolhatnak össze, magyar vállalkozások maradhatnak megrendelés nélkül, miközben a települések és az államkassza adóbevétele is csökkenne.” – tette hozzá a szakember.
Jók az eddigi tapasztalatok
A vendégmunkások foglalkoztatása nem ideális megoldás a vállalatok számára, hiszen a külföldiek bevonása többe kerül, mint egy magyar dolgozó alkalmazása. Sok egyéb mellett költséget jelent az utaztatás, a szállás biztosítása, a tolmács, és az adminisztrációs terhek is nagyobbak. Így csak akkor és azokon a területeken alkalmaznak vendégmunkásokat a cégek, ahol már hosszabb ideje nem találnak magyar dolgozókat, de ezeken a területeken viszont rendkívül nagy segítség a megbízható vendégmunkások ellenőrzött bevonása.
„Az elmúlt egy évben távolabbi országokból, főleg Indonéziából és a Fülöp-szigetekről is érkeztek már hazánkba vendégmunkások. A tapasztalatok kimondottan jók. A fülöp-szigeteki gazdaságpolitika például már évtizedek óta épít a kontrollált „munkaerőexportra”, így angolul jól beszélő, jól képzett dolgozók segíthetnek a hazai munkaerőhiány orvoslásában, miközben náluk már egy szigorú kormányzati szabályozási és felügyeleti rendszer is kialakult a munkavállalók külföldi elhelyezésére.” – emelte ki Juhász Csongor. A szakember hozzátette: az indonéz dolgozók esetében is elmondható, hogy szívesen jönnek hazánkba dolgozni. „A vendégmunkásokért nemzetközi szinten zajlik a verseny, és míg egy ukrán vagy szerb munkavállaló esetében igaz lehet, hogy szívesebben vállal munkát olyan országokban, ahol a szláv nyelvi alapok könnyítik a hétköznapi kommunikációit, ez a versenyhátrány az ázsiai dolgozók esetében nem gyengíti Magyarország esélyeit.” – tette hozzá.
Átalakulhat a szabályozás az energiaválság és recesszió hatására?
„Bár még senki nem látja pontosan, mit hoz a következő időszak energiaválsága, mi úgy gondoljuk, hogy ha lesz is egy komolyabb visszaesés a téli időszakban, gyors lehet utána a visszaállás is. Azaz, a hidegebb, energiaéhesebb időszak után nagy erővel és várhatóan gyorsan fognak újraindulni azok a vállalatok is, amelyek esetlegesen csökkenteni kényszerülnek majd a termelésen a tél folyamán. A gazdasági környezet kiszámíthatatlanabb, mint korábban, de a munkaerőhiány mértéke olyan jelentős jelenleg, hogy a vendégmunkások jelenlétére még recessziós környezetben is szükség lehet, noha az is igaz, hogy még nagyobb kontrollra lehet szükség ezen a téren” – emelte ki Juhász Csongor.
Jelenleg mintegy tucatnyi minősített munkaerőkölcsönző cég jogosult arra, hogy unión kívüli dolgozókat foglalkoztasson Magyarországon a jogszabályokban meghatározott, egyszerűsített és ellenőrzött feltételek mellett. E szigorúan szabályozott körön kívül jelenleg rengeteg cég hoz be saját célra vagy munkaerő-közvetítés keretében harmadik országbeli munkavállalókat a korábbi, rendes, hosszabb és körülményesebb ügymenetben. Ezekben az esetekben nincs korlátozva a származási ország, kisebb az átláthatóság és a jogalkotónak is kevesebb kontrollra, ellenőrzésre van lehetősége, ami nagyobb teret nyit a szabálytalanságoknak, visszaéléseknek.
„Természetszerű, hogy megváltozó körülmények mellett változik a szabályozás is, hiszen az, ami egy vagy két éve működött, átalakításra szorulhat. Erre több mód is lehet, például megszabható akár, hogy maximálisan mennyi időre jöhet hazánkba dolgozni egy-egy vendégmunkás. A szigorítás azt jelentené, hogy még nagyobb lesz a munkaerőkölcsönzők felelőssége. Mindemellett biztos vagyok benne, hogy vannak olyan megbízható, kellően robusztus, országos hálózattal rendelkező vállalatok, amelyek az esetleg változó szabályozó környezet mellett is átlátható, megbízható módon lesznek képesek megoldani a vendégmunkások szabályozott bevonását.” – összegezte Juhász Csongor.
A borítókép forrása: Pexels.com
