A reziliencia a külső hatásokhoz, változásokhoz való alkalmazkodóképességet takarja, ami minél rugalmasabb, annál jobb – és ez vitathatatlanul igaz a szervezetekre is. A piaci igények, kihívások, megoldások pontosan olyan ütemben változnak, mint ahogy azt a munkaerőpiac is teszi, reagálni tehát kötelező, ugyanis ez nem csupán a versenyben maradás kulcsa, de a működés alapvető feltétele is.

„Amikor bármilyen váratlan helyzet adódik egy cég életében, legyen az egy regionális átalakulás gondolata, egy projekt meghiúsulása, vagy a korábban emlegetett felmondási hullám, egyénenként is másképp reagálunk rá, és ez megfigyelhető a szervezet egészét tekintve is. Jellemzően minden szervezeten belül vannak reziliensebb részlegek, osztályok, és olyanok is, amelyek számára komolyabb kihívásokat, vagy egyenesen teljes megbénulást okoz az ismeretlen hatások kezelése” – mondja Nagy-Józsa Dorottya.

Nem meglepő módon az iparágak között is látványos különbségek érzékelhetők a rezilienciát tekintve. „Egy gyógyszeripari cég esetében, ahol maga a termékciklus, és persze a piaci szabályozási háttér nyilvánvalóan lassabb ütemet diktál, kevésbé van szükség gyorsan mozgó szervezetre, szemben például a szoftverfejlesztéssel, ahol leginkább az agilis szemléletmódot követő szervezetek tudnak eredményesen működni” – világít rá interjúalanyunk.

A hatása számokban is mérhető

Dorottya szerint a rugalmas ellenállóképesség fogalma a magyar piacon még szinte értelmezhetetlen, ilyen absztrakt megközelítésekkel még aligha foglalkoznak. „Ez amolyan cseresznye a hab tetején kategória, annak ellenére, hogy a reziliencia hiányának tüneteivel mindenki találkozik, mi több, számokban is mérhető hatása lehet a cég működésére, azonban még csak nagyon kevesen vannak tudatában annak, hogy a jelentkező problémák egy nélkülözhetetlen szervezeti képesség mielőbbi fejlesztésére hívják fel a figyelmet.”

A tünetek tehát egészen kézzel foghatóak, aki megpróbálja a szőnyeg alá söpörni azokat, akár a csőddel is számolhat. „Tipikus példa, amikor egy vállalat képtelen lekövetni a gyorsan változó piaci környezetet, akár a termékek-szolgáltatások szintjén, akár stratégiailag. Szintén látványos az a felállás is, amikor egy cég méretét tekintve növekvő pályára áll, a szervezetből azonban hiányzik az ehhez szükséges rugalmasság, és az egész rendszer megmerevedik. Természetesen a munkaerőpiac átalakulásai, a mindenkit érintő munkaerőhiány is sokakat zavarba hoz, legyen szó a megtartás nehézségeiről, a fluktuáció kezelésének gyakran megoldhatatlan problémájáról, vagy a toborzás során tapasztalt elakadásokról” – sorolja a coach.

Első lépés: a felismerés

Ahhoz, hogy rezilienssé tegyük a szervezetet, szervezeti önismeretre, és a felsővezetés tudatosságára van szükség.

"Mint minden folyamat, ez is a felismeréssel kezdődik. Ha a vezetőség elhiszi, hogy foglalkoznia kell a szervezete képességeivel, akkor tud elindulni a változás. Nem is az a fontos, hogy nevén nevezzük a rezilienciát, beszélhetünk szervezeti reakciókról, amennyiben ez testhezállóbb és jobban megragadható, a lényeg, hogy a szervezet egészének fejlesztése álljon a középpontban, és ne csupán eseti tűzoltás történjen, amikor egy bizonyos krach beüt. Azt pedig itt és most el kell felejteni, hogy majd rendeződik a munkaerőpiac" – figyelmeztet a szakember.

Vagyis a szervezetet olyanná kell formálni, hogy elviselje a változást, mi több keresse és szeresse azt – ez az egyetlen, hosszútávon működő megoldás. Mit jelent ez a HR-területet érintő témákban? A tüneteket kezelendő lehetséges, hogy a transzparens fizetési rendszer felállítása, az onboarding-program átalakítása, egy mentoring vagy buddy rendszer bevezetése, vagy épp a teljesítményértékelés gyakorlatának újragondolása lesz a helyes irány, de ami ennél is távolabbra mutató eredményeket hoz, az az, ha az egyes HR-problémákat szervezeti szinten kezdjük el kezelni. „Ha például a fokozódó fluktuáció okait és hatásait a rendszer egészét nézve vizsgáljuk, és a HR-ben jelentkező tüneteket összenézzük a pénzügyön, az értékesítésben, egyéb területeken tapasztalható tünetekkel, majd ezekre együttesen reagálunk, máris komoly lépéseket tettünk a szervezeti reziliencia felé” – emeli ki a coach.

Csak foglalkozz vele, a hatás szinte azonnali

A jó hír, hogy amint foglalkozni kezdünk a felmerülő kérdésekkel a fenti szemléletet követve, az szinte azonnal segít ellenállóbbá tenni a szervezetet. „A tudatosan beindított folyamatok hónapok, sőt akár hetek alatt is látványos változásokat hozhatnak. A startupoknál az eredmények nagyon gyorsan megmutatkozhatnak, míg természetesen a nagyvállalatok esetében a projektek éveken is átívelhetnek, hiszen amikor a szervezeti reziliencia fejlesztésén dolgozunk, az a kultúra átalakítását is jelenti, ami mindig hosszú idő, de minden cégen belül vannak olyan területek, ahol a hatás majdhogynem azonnali lesz” – vallja Dorottya.

A szakértő véleménye szerint a következő évek szükségszerűen be fogják hozni a köztudatba a szervezeti alkalmazkodóképesség fejlesztésének fontosságát, ami ugyan sok befektetett energiát kíván, de ez lesz az egyetlen járható út, ráadásul ezt a vállalatok kizárólag egyedül járhatják végig. „Ezek azok a folyamatok, amelyeket nem bízhatunk kizárólag a külső tanácsadókra! A szakember csak a zseblámpát segíthet tartani, de nekünk kell észrevenni a szervezet hibáit, és nekünk kell dolgoznunk vele, mert csak így lesz valódi és tartós a változás.”