Michelle Gielan boldogságkutató, a CBS korábbi híradósa a hbr.org-on osztotta meg gondolatait az optimista hozzáállás jelentőségéről a munkahelyváltás folyamata kapcsán. Gielan úgy véli, hogy a boldogtalanság alapvetően fontos funkciót tölt be, jelezve a változás szükségességét. Ez az az érzés, ami olykor cég- vagy területváltásra késztet, vagy akár csak arra ösztönöz, hogy időnként frissítsük az önéletrajzunkat. Ellenben ugyanaz a boldogtalanság, amely arra késztet minket, hogy valami jobban illeszkedőt keressünk, gyakran mégsem szolgál jó érdeket. Az optimista gondolkodás erőt ad a bizonytalan időkben, és pozitív cselekvésekre késztet. Ennek az az oka, hogy az optimisták általában azt várják, hogy jó dolgok történjenek, amikor kihívásokkal néznek szembe, és hisznek abban, hogy viselkedésük számít a pozitív változás megteremtésében.
„Munkánk során kollégáimmal olyan emberekkel találkozunk, akik nemrég veszítették el állásukat, és szinte azonnal azonosítani tudjuk a teremben tartózkodó optimistákat: gyorsabban kezdenek el új állást keresni, mert úgy gondolják, hogy a negatív események csak átmenetiek; frissítik az önéletrajzukat, belépnek a LinkedIn-re, és felveszik a kapcsolatot korábbi kollégáikkal, hogy lehetőségeket találjanak. A pesszimisták megkerülik ezeket a viselkedéseket, így ez gyakran hosszabb ideig tart, és kevesebb lelkesedéssel történik, ami szinte minden esetben befolyásolja a végeredményt.” – jegyezte meg a szakember.
Egy állásinterjún is jó az optimizmus
Az optimizmus az interjú során is hasznos, mert a jelöltek szimpatikusabbnak és rátermettebbnek tűnnek tőle. Amikor egy vezető egy állásinterjú során egy közelmúltbeli kihívásról és arról kérdezi a jelöltet , hogyan oldotta meg azt, a válasz megfogalmazása sokatmondó a jövőbeli teljesítmény szempontjából. Gielan azt tanácsolja a vezetőknek, hogy mindenképpen figyeljenek oda, hogyan válaszolnak az emberek erre a kérdésre. Az optimisták jobban összpontosítanak a munka energizáló aspektusaira és azokra a területekre, amelyek az irányításuk alatt álltak. Ha egy interjúalany a válaszában a megoldásokra összpontosít ahelyett, hogy pusztán elmesélné a problémát, akkor az illető megér egy második interjút.
„Amikor új állást kapunk, az optimizmus ott is megtérül. Shawn Achorral végzett kutatásaim azt mutatták ki, hogy az optimisták ötször kisebb valószínűséggel égnek ki, mint a pesszimisták, és háromszor elkötelezettebbek a munkájukban. A MetLife-nél végzett tanulmányban a Pennsylvaniai Egyetem kutatói azt találták, hogy az optimista értékesítési szakemberek 37%-kal túlteljesítik pesszimista társaikat. Azt is megállapították, hogy az optimisták több pénzt keresnek karrierjük során, és elégedettebbek az eredményeikkel.”
– tette hozzá Michelle Gielan.
A gondolkodásmódunk is úgy működik, mint az izmaink
Az optimizmus kutatásának legreményteljesebb aspektusa az, hogy a gondolkodásmódunk alakítható – akárcsak az izmaink az edzőteremben. Dolgozhatunk rajta, hogy megerősítsük őket. Gondolkodásmódunk nem pusztán a gének és a nevelés eredménye. Azáltal, hogy a figyelmet az élet pozitív, értelmes részeire és személyes erősségeinkre irányítjuk, tudományosan átképezhetjük az agyunkat, hogy ezt a gondolkodásmódot alkalmazza.
A kutató három olyan napi szokást vizsgált kollegáival, melyeket figyelemreméltóan hatékonynak találtak az optimizmus kialakításában.
1. Minden nap gondolkodjunk el azon, mi az a 3 dolog, amiért hálásak lehetünk!
2. Reggelente küldjünk egy rövid e-mailt az egyik kollégánknak, amiben megköszönjük, illetve megdicsérjük a munkáját!
3. Minden nap töltsünk el néhány percet az elmúlt 24 óra legjelentősebb pillanataira gondolva, és ezeket írjuk is le!
Ahelyett, hogy a nehézségekre összpontosítanánk, ezek az egyszerű cselekvések arra ösztönöznek minket, hogy értelemmel és hálával töltsük meg az életünket. Ez a gondolkodásmód álláskeresés közben is hasznot tud hozni, de abban is segít, hogy új munkahelyünkön is boldogságot, és ezáltal sikert érjünk el.
