A globális éghajlatváltozást nem egyszerű feladat modellezni, ám még ennél is nehezebb a következményeit megjósolni. Az átlaghőmérséklet emelkedése egyértelműen negatívan hat a gazdaságra: a klímakatasztrófa megelőzésére, illetve a változásból fakadó ártalmak mérséklésére tett intézkedések globálisan csökkenthetik a GDP-t, hiszen pluszköltséggel járó mechanizmusokat kell beépíteni a mindennapi gyakorlatokba – legyen szó akár a vállalkozásokat sújtó környezetvédelmi célú adókról, akár a profitot csökkentő kényszerű kiadásokról.
Mezőgazdasági kihívások
Ami Magyarországot illeti, az átlaghőmérséklet növekedése miatt a szakértők szerint 2050-ig az évente előforduló fagyos napok száma csökkenhet, míg a hőségriadóval terhelt napoké nőhet. Rövidebb távon kevesebb esőzéssel kell tervezni, ám ennek eloszlása hektikusabbá válhat: főként télen várható több csapadék. Tehát a korábban Magyarország éghajlatára jellemző esős tavasz helyett esős, a várakozások szerint csapadékos télre lehet számítani hosszabb távon, a felsoroltak pedig összességében szárazabbá, akár sivatagossá is tehetik a jelenlegi mezőgazdasági területek bizonyos hányadát.
Ez sok esetben többletfeladatot, máskor azonban lehetőséget jelent a Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet kutatása szerint. Az olyan egynyári növények esetében, mint a kukorica vagy a búza, fel kell készülni arra, hogy csak öntözéses műveléssel lehet fenntartani a termesztést. Egy öntözőrendszer kiépítése és fenntartása azonban költséges, így alapos mérlegelést igényel a fejlesztés: megéri-e, és ha igen, akkor milyen forrásból. Emellett fontos, hogy a fejlesztéseket a víztakarékos (precíziós öntözési) módszerekkel valósítsák meg a gazdák. Új lehetőséget teremthet azonban a szárazságtűrő fajták termesztése. Borászati szempontból hátrányos, hogy a melegedő klíma miatt a borszőlők élettartalma rövidebb lehet, és az előrejelzés alapján a borok minősége is romolhat.
Alternatív energiaforrások, csökkenő energiaigény vs légkondi
Természetesen nemcsak a mezőgazdaságra lesz majd hatással a klímaváltozás. A korszerű technológiák egyre szélesebb körű alkalmazásával az ipar energiaigénye várhatóan csökkenni fog, emellett bizonyosan nőni fog azoknak a cégeknek a piaci részesedése, amelyek valamiképp kiszolgálják a változás generálta igényeket, például az alternatív energiaforrásokat kiaknázó társaságoké.
Az egyre forróbb nyarakat egyelőre a légkondicionáló berendezésekkel próbáljuk átvészelni, ám ez – részint a berendezések energiaigénye okán – hosszabb távon biztosan nem fenntartható. Ezek helyett egyre inkább a megfelelő hőszigetelés kialakítása válhat jellemzővé, tehát a korszerű nyílászárók gyártása és szerelése, a hőszigetelési technológiák fejlesztése fog már középtávon is előtérbe kerülni.
Építőipar és turizmus
Az innovatív technológiák kidolgozása az építőipar más területein is nagyobb figyelmet kaphat. A hektikus időjárási viszonyok miatt ugyanis felerősödhet az épületeket és csatornaszerkezeteket érő erózió. A burkolatok, szigetelések és vízelvezetők kezelése, cseréje, illetve a megfelelően ellenálló anyagok előállítása is kihívások elé állítja majd a vállalatokat, ugyanakkor a fejlesztések úttörői számára rendkívül jó lehetőséget is teremthet.
A magyarországi turizmus szempontjából közelítve, a klímaváltozás miatt a vízpartok felértékelődésére, ám a vízmennyiség esetleges csökkenésére is fel kell készülni. A vízfelületek csökkenése visszavetheti a turizmust, a várhatóan korábban kezdődő és tovább tartó nyári szezon azonban kedvezően hathat az ágazatra.
Többletkiadások és kínálkozó lehetőségek
Összességében nagyon nehéz megbecsülni a klímaváltozás hatását a magyar gazdaságra. Több szektort is érinteni fog a változás, részint a többletkiadások, részint a kínálkozó lehetőségek miatt. Utóbbi esetében a vállalkozásoknak megfelelő ütemben kell dönteniük az átszervezésről vagy akár a profilváltásról, hogy valóban előnyre tegyenek szert versenytársaikhoz képest.
Önmagában az alkalmazkodás ugyanakkor kevés. A klímaváltozás negatív hatásai állami és mikroszinten is csökkenthetők preventív intézkedésekkel. E téren a legnagyobb hatása az állami döntéseknek, beavatkozásoknak lehet, hiszen az állam akár kedvezményekkel, akár extra adókkal a kívánt irányba terelheti a gazdasági szereplőket vagy a háztartásokat. Tipikusan ilyen intézkedés, hogy az elektromos hajtású autók vásárlása után nem kell gépjármű-átruházási illetéket fizetni. Hasonló intézkedésekkel lehet rábírni a cégeket arra, hogy kevesebb káros anyagot bocsássanak ki a gyártás során, kevesebb hulladékot termeljenek, vagy akár az alternatív energiafelhasználás mellett döntsenek.
Home office-szal a fenntartható működésért
Egyénileg egy cég – akárcsak egy háztartás – az átgondoltabb, felelősségteljesebb beszerzéssel, illetve az alkalmazott eszközök korszerűsítésével, a használt ingatlanok energetikai korszerűsítésével, továbbá a munkafolyamatok optimalizálásával tehet a klímavédelemért. A vállalati kultúra része lehet az autómentes közlekedés elősegítése is – például kerékpártárolók, zuhanyzók kiépítésével vagy akár az otthoni munka támogatásával. A távmunka a napi ingázással járó környezetterhelés mellett az iroda fenntartási költségeit is csökkentheti, de akár a felesleges nyomtatást és papírfelhasználást is.
A pénzügyi szektor számára a Magyar Nemzeti Bank úgynevezett “Zöld Programja” fogalmazza meg a fenntartható működés jövőbeli feladatait: az ökológiai és pénzügyi kockázatok elemzése, a pénzügyi szolgáltatások „zöldebbé” tétele és mobilizálása, valamint a piaci szereplők fenntarthatósági beruházásainak ösztönzése az a három pillér, amire a jegybank a klímavédelmi programját alapozza. A nemzetközi és a hazai pénzügyi rendszer akkor lesz termékeit és szolgáltatásait tekintve ügyfélbarát és egyben versenyképes, ha ezen stratégiai célok figyelembe vételével szervezi át működését – írja az OTP Bank sajtóközleményében.
TI IS TESZTEK A KÖRNYEZETTUDATOS MUNKAHELYÉRT? VANNAK ELKÉPZELÉSEITEK A JÖVŐ MUNKAHELYÉRŐL, ÉS EZEKET A GYAKORLATBA IS ÁTÜLTETITEK? AKKOR NEVEZZETEK A HRKOMM AWARDRA!
Harmadszor is elstartolt a HR-szakma versenye, a HRKOMM Award!
Ismét keressük a legjobb HR-kommunikációs megoldásokat!
Nevezési határidő: augusztus 30.
Megújult kategóriákkal indul versenyünk, amire ismét várjuk az elmúlt év legkiválóbb HR-kommunikációs megoldásait! Pályázni a 2018. július 1. és 2019. június 30. között, Magyarországon futott HR megoldásokkal lehet, az alábbi kategóriákban:
HR-tevékenység tartalma alapján
- Toborzási kampány
- Z generáció felé történő kommunikáció
- Kiválasztási megoldás
- Jelöltélmény
- Gyakornoki program
- Onboarding folyamat
- Tehetségmenedzsment/mentoring program
- Teljesítményértékelő rendszerek, megoldások
- Változásmenedzsment
- Motivációs és/vagy juttatási rendszer
- Vezetőfejlesztés
- Csapat-, illetve közösségépítő megoldások
- Employer branding stratégia
- Munkahely 4.0 – a jövő munkahelye: HR innováció / best use of technology for HR
HR-plusz kategória: a kötelezőn túl
- Sokszínű munkahely
- Környezettudatos munkahely
- Egészségtudatos munkahely
- Különleges munkahelyi design
- CSR
- Egyéb munkavállalói jóllétet célzó intézkedések
Felhasznált eszközök alapján
- Közösségi média alapú aktivitás
- Videós megoldás
- Egyéb digitális megoldás
- Esemény
- Állásbörze-megjelenés
- Nyomtatott megjelenés
- „Out of home” megoldás
- Innovatív platform
- Rádiós megoldások
- Design megoldások
- Integrált megoldások
- PR megoldások
Különdíjak
A különdíjakat a zsűritagok közös megegyezés alapján oszthatják ki a legvállalkozószelleműbb HR-osztálynak, illetve a legkreatívabb HR-kommunikációs ügynökségnek.
Bővebb információért kattints ide!
További kérdés esetén fordulj a szervezőkhöz:
Tóth Jázmin, [email protected] , +36 1 430 4544
www.hrkommaward.upszi.hu
