A Brain Bar jövőfesztivál idei egyik kiemelt témája az Y és Z generációt leginkább aggasztó probléma, a klímaváltozás. Több hazai és nemzetközileg is ismert előadó osztja meg nézeteit az előadások során: szó esik a húsevés hatásairól, az energiafelhasználásról, valamint a városok zöldítéséről is. A különböző hátterű és felfogású megszólalók célja azonos: minél több különböző perspektívából megvizsgálni, hogy miként lehet megóvni a Földünket és jobbá tenni a környezetünket.

Politikus ritkán vállalkozik arra, hogy tudományos ismeretterjesztő szakkönyvet írjon. Dorosz Dávid Az idő szorításában című kötete egyszerre olvasmányos és felkavaró: arra keresi a választ, hogyan kerüljük el a globális összeomlást. Drámai adatokkal bizonyítja, hogy az emberiségnek már csak néhány éve van arra, hogy radikális, gyors döntésekkel csökkentse a klímakatasztrófa veszélyét. Hangsúlyozza az egyéni felelősségünket is, és gyakorlati tanácsokat ad a mindennapokhoz. Például a túlfogyasztás csökkentésével nemcsak a természetet óvhatjuk, de egészségesebben, boldogabban is élhetnénk. A szerző geopolitikai elemző, Budapest klímavédelmi és fejlesztési főpolgármester-helyettese, és arról is kérdeztük őt: miként változtatta meg saját életmódját?

Megszokott világunk végérvényesen megváltozott. Európa legnagyobb jövőfesztiválja ezért idén  Reboot!  (újraindítás) címmel kifejezetten a válság utáni újrakezdésről szól majd.

A 2016-os, éghajlatváltozásról szóló párizsi megállapodás (vagy röviden csak a párizsi egyezmény) óta 195 ország az aláírásával is hitelesítette, hogy bolygónk legnagyobb veszélye a klímaváltozás. A KPMG azt a célt tűzte ki, hogy egyetlen mérőszámmal, a CRI-vel (change readiness index – index a változásra való felkészültségről) fejezze ki, mennyire vagyunk felkészültek a várható fenyegetettségre, a globális felmelegedés elleni összefogásra és az olyan, egyezményben vállalt cselekvésekre, amilyen például a károsanyag-kibocsátás mérséklése. Az indexek és az annak nyomán létrejövő globális ranglista egyszerre tartalmaz örökérvényű igazságokat, és igazi meglepetéseket.

A klímaváltozás napjainkban az egyik legfontosabb témává vált a sajtóban. Azt már mindenki tudja, aki kicsit is érdeklődik a téma iránt, hogy néhány évtizeden belül drasztikus változások történhetnek: ma még zöld területek sivatagosodhatnak el, tavak és folyók száradhatnak ki, valamint megemelkedhet a tenger szintje. De mit is jelent az éghajlatváltozás mikroszinten, akár egy vállalkozás esetében? Mit kell tennie és mire kell felkészülnie egy cégnek?

A lakosság, a munkavállalók és a befektetők többsége is elvárja a cégvezetőktől, hogy fellépjenek a gazdaságot fenyegető globális kihívások megoldása érdekében. A világ legnagyobb vállalatainak első emberei és intézményi befektetők körében végzett  EY CEO Imperative Study szerint a CEO-k több mint kétharmada tervezi is, hogy nyilvánosan fog képviselni fontos társadalmi ügyeket.

A technológiai változás átértékelte mindazt, amit a vállalatok ellenállóképességéről gondoltunk. Aki csak a más kárából tanul, az már le is maradt, a saját próbálkozásaink és kudarcaink visznek előre, ráadásul a technológiai diszrupció és a klímaváltozás egy kiszámíthatatlan, gyorsan változó környezetet teremt – mondta Robert Stöllinger, a KPMG vezérigazgatója a cég szerdai sajtóreggelijén. A KPMG felmérése szerint a nagyvállalati vezetők előszeretettel gondolják magukat agilis vezetőnek, de pusztán ettől a cég maga nem válhat éllovassá.