Ez az év mindenki számára emlékezetes, hiszen egy nem várt kihívással kellett szembenézni.
Az összesen 41 szervezet, 3000 ügynökség és 70 ország bevonásával készült World PR Reportból megtudhatjuk, hogy merre tart a PR szektor.
„2020 bebizonyította, hogy iparunk alapjai rugalmasak. Bebizonyosodott, hogy figyelemre méltó módon tudunk pályát váltani. Hiszen minden válság elhozza a friss lehetőségeket, csak át kell vészelni a vihart” – fogalmazta meg Francis Ingham, az ICCO ügyvezetője összefoglalójában.
Nyilvánvaló, hogy a Covid-19 világszerte sújtotta az ügynökségek jövedelmezőséget. A legnagyobb fájdalompontok között szerepeltek az elhalasztott vagy elvetett kampányok, a csökkenő bevételek, kevesebb megrendelés, és az elbocsátások. A kialakult helyzet azonban pozitív hatással volt például a krízistanácsadásra és a digitális online kommunikációra.
Irány a digitális!
Bár elmondható, hogy sok területen visszaesés történt, a PR szakemberek mégis optimisták a jövőt illetően, sőt a kutatás során a kelet-európai régió volt a második legpozitívabb régió. A digitális irányba történő elmozdulás látható a beruházási tervekben is, és egyre nagyobb az elvárás a jobb minőségű tartalom / média tekintetében, különösen a social media community management, az influencermarketing és a multimédiás tartalomgyártás területén.
A kutatás eredményeire is reflektált Sir Martin Sorrell az ICCO Global Summit-on: a kommunikációs holdingcégekben az elmúlt fél évben (a tech és healthcare specifikus cégek mellett természetesen) egyértelműen a PR teljesített a legjobban. Számítása szerint a PR-ügynökségek tudták a leginkább megőrizni a bevételüket, mert ebben az időszakban olyan típusú kommunikációra volt szükség, amiben ők a jók. A jövőre nézve egyértelműen a kisebb, rugalmasabb, független ügynökségeknek áll a zászló, a nagy holdingcégek csak akkor tudnak versenyképesek maradni, ha ügyesen integrálják a különböző szolgáltatásaikat.
Központi téma a vállalati szerepvállalás
A jövőre nézve elmondható, hogy a vállalati hírnév és a stratégiai tanácsadás kerül fókuszba, valamint a média- és tartalomgyártás lesz az az üzleti terület, ahová leginkább befektetnek majd a vállalatok. A vállalati szerepvállalás (purpose) kérdése továbbra is központi téma marad. Így az olyan kérdésekben, mint a fenntarthatóság, klímaváltozás, diverzitás, befogadás egyre határozottabb és látványosabb állásfoglalások várhatók a vezetőktől. A tanulmány arra is rávilágít, hogy a digitális fejlődés eredményeként egyre nagyobb hangsúly lesz a vállalati reputáció menedzselésén is. A technológiai fejlődés a PR tervezhetőségét és mérhetőségét is nagymértékben támogatja.
„A vállalati reputáció, a mentális egészség és a sokszínűség kérdése három olyan terület, amiről Kelet-Európában kevesebb szó esik, kevésbé része a napi gyakorlatnak, de a technológiai megoldásokban, a tartalomgyártási trendekben nem vagyunk lemaradva” – foglalta össze tapasztalatát a tanulmány és a konferencia alapján Sztaniszláv András, az MPRSZ elnöke, aki Magyarországot képviseli az ICCO vezetőségében. A konferencián egy, a PR-ügynökségek etikus működéséről és felelősségéről tartott panelbeszélgetés résztvevője volt, ami alapján „egyértelműen látszik, hogy ez a szakmánk egyik legnagyobb dilemmája, hiszen a munkánkkal nagy hatást gyakorlunk a különböző felek közötti párbeszédre, sőt a közéletre is. Egészen más kihívásokkal küzdenek a nagyobb piacokon és inspiráló egymás problémáiról, megoldásairól eszmét cserélni. Különösen fontosnak tartom, hogy a Magyar PR Szövetségnek is van Etikai Bizottsága, az idei évben is több állásfoglalás fűződik hozzájuk és hamarosan új témát is dobunk a szakmai közéletbe” – tette hozzá a PR-szakember.
A teljes riport letölthető innét.
