A BME Építőmérnöki Karán és az Óbudai Egyetemen mesterséges intelligenciával teszik befogadhatóbbá a tananyagot és szabják személyre az oktatást. Az átgondolt alkalmazásnak azonban fontos része a kritikus gondolkozás fejlesztése is, hiszen a döntéseinkért és a tetteinkért továbbra is mi, emberek vagyunk a felelősek, hiába támaszkodunk egyre nagyobb mértékben az AI-ra.

Ha összedől egy híd, amit AI segítségével terveztek, nem lehet a mesterséges intelligenciára mutogatni: az ember marad a felelős. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki karán különösen élesen merül fel az ember szerepe az AI-korszakban. Ugyancsak az AI felelősségteljes és tudatos használatára készíti fel az oktatóit és a hallgatóit az Óbudai Egyetem, amely átgondolt stratégia mentén igazítja hozzá a működését a mesterséges intelligencia jelenlétéhez.

Az AI-t széles körben alkalmazzák ma már a hazai munkahelyeken, ugyanakkor a felkészült, tudatos használata még nem ennyire elterjedt. Az oktatásban is megkerülhetetlenné vált a mesterséges intelligencia, ez azonban önmagában még nem garantálja, hogy az eszköz a tanulást, a kritikus gondolkodást, a hallgatók munkaerőpiaci felkészítését támogatja. Az egyetemeknek kell ehhez világos útmutatást nyújtaniuk, megteremtve a felelős AI-használathoz szükséges szervezeti kultúrát és infrastrukturális hátteret. Az egyetemekről kikerülve, így válhatnak a hallgatók olyan munkavállalókká, akik értik az AI működését, ismerik a korlátait, és tudják, hogyan teremthetnek vele értéket a munkahelyükön.

A BME az AI-használatot validálhatja

Egy acélszerkezet méretezése, teherbírása, tartóssága olyan kérdés, amelynek megítélésétől emberi életek függnek, ezért – dr. Joó Attila László a BME Építőmérnöki Karának oktatója, a Hidak és Szerkezetek Tanszék docense szerint – „veszélyes üzem”. Az egyetemi oktató elmondta: a BME Építőmérnöki Kara kapta a megtisztelő felkérést az Európai Szabványügyi Bizottságtól, hogy vegyen részt abban a munkacsoportban, amely javaslatot tesz  az acél tartószerkezetek AI alapú tervezésére az Eurocode 3 (EN 1993) szabvány következő generációjában. Az AI-alapú tervezést az általuk kimunkálandó feltételek segítségével kívánják transzparenssé, az eredményeket pedig magyarázhatóvá, reprodukálhatóvá és validálhatóvá tenni.

Európa-szerte százával vagy akár ezrével készülnek ma az oktatásban vagy az építőipari tervezésben, kivitelezésben használatos AI-ügynökök.A BME, ahol élenjáró kutatások zajlanak az AI építőipari alkalmazásával kapcsolatban, a jövőben akár ezek validálásában is komoly szerephez juthat, hiszen égető szükség van a biztonság, és az átláthatóság érvényesítésére. Az egyetemen egy NKFIH Piaci Fókuszterületi pályázat keretében  fejlesztett speciális AI-ügynök – a Neuron Solutions Kft. együttműködésében a Microsoft Azure platformjára támaszkodva – rendelkezik az Építőmérnöki Kar előadásainak és tankönyveinek több ezer oldalas tudásanyagával, és ezen tudásbázisra épülve képes lesz validálni más AI ügynököket.

A BME-n az AI-t a kutatásban és az oktatásban is intenzíven alkalmazzák. Segíti és felgyorsítja a tudományos modellalkotást, a nagy adathalmazokra épülő számítások elvégzését, az új elméletek szemléletes bemutatását. Emellett saját AI-megoldást fejlesztettek, amely élményszerűbbé és személyre szabottá tette a tanulás folyamatát, és automatizálta, az eddig csak ember által ellenőrizhető számonkéréseket is. Ilyenek például a mérnöki rajzok értékelése, ahol most már AI megoldás segít abban, hogy a hallgatók interaktív játékokon és azonnali értékeléseken keresztül mélyítsék el a mérnöki tudásukat.

Dr. Joó Attila elmondta: „A miénk az utolsó olyan generáció, amely még megtapasztalta, milyen emberként hibázni, és mi ebből rengeteget tanultunk. Az AI-korszakban is szükség lesz erre a tudásra, ezért a fejlesztések nemzetközi szinten is egyre inkább arra irányulnak, hogyan lehet az AI-t a tudásátadásra, a kritikus gondolkodás fejlesztésére használni az oktatásban. Fontos annak tudatosítása, hogy a végső felelősség mindig az emberé”. Hozzátette: „Megvan a veszélye annak, hogy az AI-jal való foglalatosság elmagányosít. Ezért van jelentősége az oktatásban is a csapatban végzett munkának, amelynek során lehetőség nyílik a közös eszmecserére. Ezért a jövőben más szerep is jut az egyetemi oktatóknak, mert inkább facilitátori, mentori szerepet kell vállalniuk, amivel meg tudják teremteni a biztonságos közeget a közös munkához és biztosítani tudják a tanulás minőségét is.”

Az Óbudai Egyetemen az AI egy új működési modellt alapozott meg

Az Óbudai Egyetem egyre több oktató automatizálja a munkafolyamait, a Copilot Studio-t pedig saját AI-ügynökök és chatbotok fejlesztésére használják. A Teams-en belül elérhető HelpMate is ilyen alkalmazás: azonnal választ ad az ügyintézők és a hallgatók kérdéseire, és a tanulmányi adminisztrációt is segíti.

Az egyetem AI-transzformációját az AI Campus fogja össze: koordinálja a kezdeményezéseket, a bevált megoldásokból egyetemi működési modellt épít, fejleszti a kompetenciákat, és méri az AI hatását az oktatásra és az intézmény működésére.

„Egy egyetem nem attól válik AI-natívvá, hogy sok AI-eszközt vásárol, hanem attól, hogy egyszerre alakítja át a saját működését, és fejleszti az AI-t használó emberek képességeit” – mondta Prof. Dr. Eigner György, az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Karának dékánja. Hozzátette: az átalakuláshoz az egyetem biztosítja a hibrid, platformfüggetlen infrastruktúrát, a képzést, a támogatást és a megfelelő szervezeti kultúrát. Folyamatosan vizsgálják, hogy az AI hol és miként képes értéket teremteni, illetve milyen kockázatokat hordoz az alkalmazása.

„Nem pusztán azt várjuk el az oktatóinktól, hogy használjanak AI-eszközöket: sokkal inkább azt, hogy maguk is aktívan alakítsák az AI-korszak pedagógiai módszereit, beleértve az oktatás és a számonkérés új formáit. A hallgatóinkat és az oktatóinkat arra készítjük fel, hogy tudjanak önállóan dönteni arról, mikor, hogyan és mire érdemes AI-t használni” – húzta alá a Neumann János Informatikai Kar dékánja.

A professzor szerint az AI néhány éven belül már nem különálló digitális eszköz lesz az egyetemen, hanem a tanulás, kutatás és munkavégzés természetes környezete. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy az egyetem felkészítse az embereket és az intézményt az AI felelős és értékteremtő használatára.

Nem gondolkodik helyettünk

A Microsoft friss kutatása szerint a diákok és felsőoktatási hallgatók 92%-a használ mesterséges intelligenciát iskolai feladatok elvégzésére, ugyanakkor 77%-uk nem részesült formális, az AI használatát oktató képzésben. Az idén májusban kiadott Study and Learn Copilot ügynököt már kifejezetten az oktatás támogatására, az aktív tanulásra fejlesztették a Microsoft mérnökei: nem ad egyszerű és gyors válaszokat a tanulók kérdéseire, ehelyett inkább úgynevezett produktív erőfeszítésre (productive struggle) sarkallja őket. A Microsoft megközelítése szerint ugyanis az AI tudatos használata több a jól megírt promptoknál: hozzátartozik a technológia működésének és korlátainak megértése,  sőt – minden mást megelőzve – az önálló ítéletalkotás is.