A munkáltatóknak muszáj tartaniuk a munkaerőpiac sportos tempóját a fluktuáció csökkentése érdekében. Már csak azért is, mert vallottak a munkavállalók: sokan keresnek munkát a meglévő mellett, az elavulttá vált rendszereken kívül gondolkodnak, és nem kérnek az irodai létből. A felmérés több oldalról világít rá: az eddigieknél sokkal nagyobb erőforrást kell arra szánni, hogy a munkavállalóra szabják a pozícióját.
Ronga Lilla, a The Bright Academy alapítója elmondta, hogy három éven keresztül futtatták a pályaválasztási tesztüket, a nagyívű kutatás most érte el a tízezredik kitöltést. Így olyan átfogó képet nyújtanak a munkavállalók és vállalkozók világáról, ami gondolatébresztő mindenki számára. A trendek egyértelműek: egyre többen keresik az önazonos karrier lehetőségeket, a helyfüggetlen munkavégzést és a vállalkozói létet.
Érdekesség, hogy a válaszadók csak 31 százaléka pályakezdő, a többség már rendelkezik munkatapasztalattal. Sokan állnak karrierváltás előtt, ezzel párhuzamosan viszont romokban az önbizalmuk.
Esélytelennek érzik magukat
A kitöltők 35 százaléka érzi úgy, hogy nincs sok esélye egy állásinterjún, ezzel párhuzamosan pedig a kitöltők több mint fele szerint nem elég megnyerő az önéletrajza. A szakértő számára ezek megdöbbentő adatok.
„Ez nem csak a munkaerőpiaci versenyről szól, hanem egy mélyebb önbizalomhiányt tükröz. Hiszek abban, hogy a megfelelő önismereti munka és támogató közösség segíthet ezen változtatni” – fűzte a felméréshez.
Az önbizalomhiányt nem csak a képességek valós hiánya okozza, de az tény, hogy a kitöltők 33 százalék-a egyáltalán nem beszél angolul, ami a globális munkaerőpiacon komoly hátrányt jelenthet. Úgy hiszi, ez is mutatja, hogy óriási hangsúlyt kellene fektetni az idegennyelv-oktatásra.
Képzés és átképzés – sokan lelépnének
Állítása szerint egyébként sokan képzik magukat. A válaszadók közel 70 százaléka az online, önálló tanulást részesíti előnyben – a rugalmasság és a saját tempó követése jelenleg fontosabb a kitöltőknek, mint a közvetlen segítségnyújtás vagy kérdezési lehetőség. A válaszadók több mint 30 százaléka jelenlegi munkája mellett keres állást, majdnem 60 százalék pedig azért tanul, hogy aztán vállalkozó vagy szabadúszó lehessen.
„E szerint egyre többen keresik az önfejlesztés lehetőségét az oktatási rendszer korlátain túl. A kérdés az, hogy mennyire kapnak ehhez valós támogatást?” – fűzte hozzá Ronga Lilla.
Nem kérnek a bejárásból
A kitöltők válaszai alapján a modern munkavégzés egyértelműen az otthonról vagy helyfüggetlenül végezhető munkák felé tolódik. Több mint 36 százalék otthonról vagy saját irodából dolgozna legszívesebben, 34 százalék pedig a helyfüggetlen munkavégzést részesíti előnyben. 10 ezerből csak 6 százalék válaszolta azt, hogy szeretne hagyományos céges irodaházban dolgozni.
„Érdekes látni, hogy a 34 százalék helyfüggetlen munkát szeretne, és mindössze 6 százalék választana hagyományos céges irodát. Ez is azt mutatja, hogy a munkaerőpiac drasztikusan átalakul – a rugalmasság és az önállóság egyre fontosabb szempontok”
– mutatott rá a felmérésvezető.
Ide kapcsolódik még a kérdés, ki milyen munkastílusban szeret dolgozni. A többség, 58 százalék egyedül végezné a munkáját, 42 százalék válaszolta azt, hogy inkább csapatban dolgozna.
A munkáltatók struccpolitikája
A válaszadóknak csupán 1 százaléka volt, aki céges tréning keretein belül adta le válaszát. Rongáék szerint ez azt sugallja, hogy a hazai szervezetek még nem fektetnek kellő hangsúlyt az egyéni fejlődést célzó képzésekre.
„Megdöbbentő látni, hogy csupán 107 ember vett részt a tesztben céges tréning keretein belül. Ez felveti a kérdést: a munkaadók vajon elegendő hangsúlyt fektetnek-e a dolgozóik fejlődésére? Egy jól képzett, motivált munkavállaló sokszorosan megtérülhet a cég számára is” – utalt a legalapvetőbb HR-fogásra, a munkaerő megtartásának fontosságára.
A felmérés azt is vizsgálta, hogy milyen képességeikben érzik magukat a legjobbnak a válaszadók. E szerint főként a kommunikáció és az együttműködés terén érzik magukat erősnek a munkavállalók. Azért is érdekes ezt látni, mert rávilágít, hogy az önálló munkavégzés és home office során is lehet közösen gondolkodni, nem ezen múlik a csapatszellem.
Sokan gondolják úgy, hogy a koordináció, a logisztika és a tervezés az erősségük, kreatív problémamegoldóból is sokan vannak a piacon, illetve analitikus gondolkodóból is van pár a válaszadók közt.
Nem csak a fiataloknak, az idősebbeknek is fontos az, hogy lássák, a munkájukkal nem csak profitot, értéket is teremtenek. A kitöltők 42 százalék-a nyilatkozta azt, hogy szeretné látni, hogy a munkája mások számára is hasznos,17 százalék szerint pedig az egyedülálló, kézzel fogható eredmények a legfontosabbak.
600.000 - 900.000 forint közötti nettó bér az elvárás
Sokan vetik a Z generáció szemére, hogy a valóságtól elrugaszkodott bérigényekkel érkeznek a munka világába. A teszt szerint ez megdőlni látszik, mert nem csak a pályakezdő fiatalok szerint reális a millióhoz közelítő nettó bér.
A kitöltők több mint a fele 600-900 ezer közötti nettó bért céloz meg,
30 százalék szerint elfogadható a 300-600 ezer forint közötti nettó fizetés, majdnem 17 százalékban pedig 900 ezer forint fölött szeretne keresni.
A három évet felölelő kutatás felrázza a munkaerőpiacot azzal, hogy a magyar munkavállalók és vállalkozók gondolkodásába ad betekintést. Ugyan van bizonytalanság a vállalkozói/munkavállalói oldalról, sokan mégis megkezdték az átképzésüket, hogy önazonos munkát végezzenek. Ez egyfajta figyelmeztető jel is: a munkáltatóknak érdemes gyorsan és nagy hangsúlyt fektetni arra, hogy megtartsák a jó munkaerőt.
(Borítókép: Adobe Stock)
