A hosszú munkaórák közel évi 1 millió embert ölnek meg világszerte
A túl hosszú munkaidő emberek százezreinek haláláért felelős évente a WHO kutatása szerint.

A témában készült első világszintű kutatás eredményei szerint 2016-ban nem kevesebb, mint 745 000 ember halt meg a hosszú munkaórák miatt kialakult sztrók vagy szívbetegség következtében. A jelentés szerint Délkelet-Ázsia és a Csendes-óceán nyugati térségének munkavállalóit érintette leginkább a probléma.

A fenti trend akár tovább is romolhatott a koronavírus-pandémia következtében a WHO szerint.

A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a heti 55 vagy ennél is több órát dolgozók esetében a sztrók kockázata 35%-kal növekedett, a szívbetegség általi halál kockázata pedig 17%-is növekedést mutatott, összehasonlítva a heti 35–40 munkaórában dolgozókéval.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) vezetésével végzett kutatás azt is kimutatta, hogy a hosszú munkaórák miatt elhunyt munkavállalók csaknem háromnegyede középkorú vagy ennél idősebb férfi volt. Külön aggodalmakra adhat okot, hogy a haláleset sokszor az egyén életében jóval később – akár évtizedek múltán – következett be.

„Már nem töltöm a Zoomon az egész napomat”

Egy öt héttel ezelőtt a LinkedInen megjelent, rendkívül népszerű bejegyzés azt írta le, hogy a HSBC-nél menedzserként dolgozó Jonathan Frostick hogyan ébredt rá, hogy a jelenlegi hosszú munkaórái tovább nem fenntarthatók. Frostick egy vasárnap délután leült, hogy felkészüljön a következő munkahétre, és hirtelen szorítást érzett a mellkasában, és légzési nehézségei támadtak. Mint kiderült: szívrohamot kapott, ami szerencsére nem bizonyult esetében halálosnak. A felépülés idején Frostick úgy döntött, hogy alapjaiban változtat a munkához való hozzáállásán. „Többé nem töltöm egész napomat a Zoomon” – fogalmazott.

Frostick bejegyzésére több száz hozzászólás érkezett, amelyekben a felhasználók saját tapasztalataikat osztották meg a túlmunkával és annak az egészségükre tett hatásával kapcsolatban.

A WHO kutatása nem a pandémia időszakát fedte le, de a WHO szakemberei szerint a jelenlegi távmunkázós időszak és a gazdasági lassulás jó eséllyel csak tovább növelte a hosszú munkaórákhoz kapcsolódó rizikókat. A kutatás azt is egyértelműen kirajzolta, hogy az országos szintű lezárások során a ledolgozott munkaórák száma átlagosan 10%-kal megnövekedett.

A jelentés szerint a munkához köthető megbetegedéseknek nagyjából egyharmadáért a hosszú munkaórák felelősek, ami így a legnagyobb foglalkozási megbetegedésekhez kapcsolódó kockázattá teszi a hosszú munkaidőt.

Közvetlen és közvetett problémákat is okoz

A kutatók szerint a hosszabb munkaórák két módon vezetnek az egészségünk megromlásához. Az egyik a stresszre adott közvetlen fiziológiai reakciókat jelenti, a másik pedig ahhoz kapcsolható, hogy a hosszabb munkaórák miatt a dolgozók nagyobb valószínűséggel vesznek fel egészségkárosító magatartásokat, mint amilyen a dohányzás, a megnövekedett alkoholfogyasztás, a kevesebb alvás és edzés vagy az egészségtelen étkezés.

A WHO szerint a hosszú munkaórákat dolgozók száma a pandémia előtt folyamatos növekedést mutatott, és a globális népesség 9%-át érintette.

Egy brit felmérés eredményei szerint a pandémia miatt otthonról dolgozók heti átlagban hat órányi fizetetlen túlmunkát halmoztak fel. Akik nem otthonról dolgoztak a pandémia alatt, azok pedig átlagban 3,6 órányi túlmunkát végeztek a pandémiát megelőző időkhöz képest.

A WHO javasolja, hogy a munkáltatók a jövőben vegyék figyelembe a fentieket, amikor a munkavállalóikat érő foglalkozási egészségveszélyeztető kockázatokat mérik fel. A munkaórák felső limitjének kijelölése előnyös lenne a munkaadók számára is, mivel ez bizonyítottan a produktivitás növekedéséhez vezet, és gazdasági válság esetén is jó választásnak bizonyul a WHO szakértői szerint.