hero
A hőség miatt sokkal kimerültebbek vagyunk – ez pedig a munkahelyi teljesítményünkön is nyomot hagyhat!
Az utóbbi évtizedekben egyre többször tapasztalunk extrém hőséget, amely sok szempontból veszélyes is lehet: nem csak a hőgutás, hőkimerüléses esetek száma növekszik ilyenkor, de források szerint a szívrohamok száma is emelkedik a forró napokon, hiszen a magas hőmérséklet által csökkenhet a vérnyomás, ez pedig gyorsabb szívveréshez vezethet, ami komoly terhelést jelent egyeseknek. A magas hőmérséklet komoly egészségügyi kockázatokat hordoz magában.

A Fisher Klíma által finanszírozott, országos szintű reprezentatív felmérésből kiderült, hogy a forró nyári időszakok komoly hatással vannak a magyarokra: a válaszadók 67%-a tartja magát kimerültebbnek, 43%-uk pedig ingerlékenyebbnek mondja magát az átlagosnál és 28%-uk még stresszesebb is. A kutatás arra is rámutatott, hogy nem alszunk jól a nagy melegben, 53% mondta azt, hogy sokkal rosszabb az alvásminősége a melegebb éjszakákon és nem is kipihent.

Érdekesség, hogy a megkérdezettek 61%-a csak szellőztetéssel, vagy ventilátorral próbálja meg kellemesebbé tenni lakóhelye hőmérsékletét, miközben egynegyedük (24%) használ klímaberendezést. Mindössze a magyarok 8%-a mondta azt, hogy ingatlanjának adottságai miatt kellemes a hőmérséklet, így gyakorlatilag nincs szüksége ilyen módszerre. 

Németh Lajos meteorológus elmondta: „A Fisher kutatása rámutat arra, hogy a szélsőséges melegtől jobban kellene magunkat védenünk, hiszen háromból kettő magyar számol be kimerültségről ezekben az időszakokban és majd’ felük teljesít rosszabbul a munkahelyén is. A nem megfelelő felkészültség tehát nem csak egészségügyi, hanem gazdasági kockázatokkal is járhat.” Németh Lajos elmondása szerint sokáig nem hitt abban, hogy a belső levegőt klímával kellene hűteni, inkább természetes módszerekkel próbálkozott, de belátta, a szélsőséges meleg időjárás miatt sokszor ez az egyetlen megoldás. 

Váradi György, a Fisher Klíma vezetője hozzátette: „a klímaberendezések egyre elterjedtebbek hazánkban is, mivel az embereknek egyszerűen elege lesz a meleg által okozott diszkomfortérzetből és pollen- és porszegényebb levegőt szeretnének lélegezni az otthonukban.” A szakember szerint a vásárlók ma már nem csak a klímák hűtési funkciója miatt vesznek ilyen berendezést, sokakat az is motivál, hogy a legnépszerűbb modellekkel fűteni is lehet, méghozzá egy bizonyos külső hőmérsékletig jóval takarékosabban, mint a hagyományos megoldásokkal.

Fontos megemlíteni, hogy a berendezések a világ áramhálózataira, és ezáltal a környezetre is komoly terhet rónak. Jó hír viszont, hogy az új, EU-szabályoknak megfelelő klímák már R32-es hűtőközeggel dolgoznak, ami az elődjeihez képest 30%-kal kisebb globális felmelegedés-potenciállal (GWP) rendelkezik és ezáltal a berendezések akár 10%-kal kevesebbet fogyasztanak. Váradi György szerint komoly hangsúlyt kell fektetni arra, hogy az áramigény nagy része legyen megújuló energiaforrásokból kielégítve, valamint, hogy a klímás cégek továbbra is megfeleljenek az EU legújabb környezetvédelmi rendeleteinek.