hero
hrpwr.hu
Becsült olvasási idő: 2 perc
A hibrid munkavégzés több fogyatékossággal élőnek segíthet belépni a munkaerőpiacra

A brit felsőházi bizottság szerint a távmunka lehetősége ma főleg képzett szakembereknek elérhető. A jelentés nagyobb kormányzati iránymutatást sürget a szervezeteknek és dolgozóknak.

A brit Lordok Háza egyik bizottsága arra hívja fel a figyelmet, hogy a miniszterek nagyobb teret adhatnak a hibrid és távmunkának, ha erre ösztönzik a munkáltatókat, írja a The Guardian. A bizottság szerint így több fogyatékossággal élő ember és gondozó kapcsolódhat be a munkába.

A pártokon átívelő bizottság jelentése arra kéri a kormányt, hogy egyértelműen jelezze: számításba vette-e már, hogy a munkaerőpiacra visszavezető programokba beillessze a táv- és hibrid munkavégzést. A dokumentum szerint ezzel több fogyatékossággal élő és tartós egészségi problémával küzdő ember kapna rugalmasabb munkalehetőséget.

Bizottság vizsgálja a rugalmas munkavégzés lehetőségét

Az otthoni munkavégzéssel foglalkozó bizottság januárban alakult, hogy megvizsgálja, a távmunka és a hibrid munkavégzés terjedése hogyan hat a munkáltatókra, a munkavállalókra és a brit gazdaság egészére. A bizottság olyan beszámolókat hallgatott meg, amelyek szerint a távoli és a hibrid munkavégzés megkönnyíti a fogyatékossággal élő emberek életét, részben azért, mert így elkerülik az ingázást.

„Sok fogyatékossággal élő ember, szülő és gondozó számára a munka élménye javulhat, vagy egyáltalán csak így válhat számukra lehetővé a munkavégzés” – áll a bizottság megállapításában.

A jelentés szerint a hibrid munkavégzés – amikor a dolgozók a munkaidejüket megosztják az iroda és az otthon vagy egy másik helyszín között – mára több mint minden negyedik, 28 százaléknyi brit dolgozó felnőtt számára jelenti az „új normalitást”, a brit statisztikai hivatal adatai alapján.

Az egyetemet végzettek vagy a városban élők előnyben vannak sokszor

A bizottság ugyanakkor azt is rögzíti, hogy az otthoni munkavégzéshez nem fér hozzá mindenki egyformán. Nagyobb eséllyel kapnak ilyen lehetőséget a szakemberek, az egyetemet végzettek és a Londonban élők.

A jelentés szerint a hibrid megközelítés „a két világ legjobbját” kínálja: javítja a dolgozók munka–magánélet egyensúlyát, miközben segíti a munkáltatókat abban, hogy a hét egy részében személyesen is összehozzák a csapatokat közös munkára.

A dokumentum arra is figyelmeztet, hogy a cégek keveset fektetnek a vezetők képzésébe, pedig nekik kell támogatniuk a hibrid vagy távoli munkavégzést. A bizottság arra kéri a minisztereket, hogy olyan ösztönzőket vezessenek be, amelyek arra késztetik a munkáltatókat, hogy több pénzt fordítsanak a vezetői képzésre.

Az elmúlt évben több nagy cég visszarendelési szabályokat vezetett be az irodai munkára, de a bizottság ennek ellenére azt látta, hogy a legtöbb munkáltató és alkalmazott alapvetően támogatja a hibrid munkavégzést. A jelentés szerint mégis megmaradt egy „preferenciarés”: a legtöbb dolgozó azt mondta, hogy hetente két napot szeretne az irodában tölteni, miközben a munkáltatók három napos irodai jelenlétet tartanának ideálisnak.

A bizottság szerint azok a céges szabályok, amelyek visszarendelik a dolgozókat az irodába, „a hibrid munkavégzés formalizálását jelentik”. A jelentés szerint csak néhány, a többiektől eltérő vállalat követel meg teljes munkaidős irodai jelenlétet, köztük az amerikai Amazon.

A bizottság azt javasolja, hogy a munkáltatók és a dolgozók maguk rendezzék a hibrid munkavégzés részleteit, és a kormány ne írja ezt elő jogszabályban. A lordok szerint a minisztereknek mégis szerepük van abban, hogy több útmutatást adjanak a dolgozóknak és a cégeknek.

(Borítókép: Adobe Stock)