Tízből három válaszadó szerint szakmunkával többet lehet keresni átlagosan, mint egy irodai pozícióban, harmincnyolc százalékuk pedig nem lát releváns különbséget az általa tapasztalt keresetekben. Elismertségben még mindig a szellemi munka vezet, csupán tizenöt százalék gondolja úgy, hogy a fizikai munkásokat jobban megbecsülné a társadalom – harmaduk szerint viszont ebben sincsen már különbség.
Ez a trend valószínűleg annak is betudható, hogy a vállalatok 2017-ben és 2018-ban is kiemelt figyelmet szenteltek a fizikai munkásaik megtartására. A Global HR 2011-es felmérésben még csak a cégek huszonnégy százaléka emelt fizetést emiatt, 2017-ben viszont már közel a felük (57 %) jelölte ezt az indokot meg az emelések mögött.
2017-ben a vállalatok harminckilenc százaléka egy alkalommal, huszonhárom százalékuk két alkalommal is emelte a fizikai munkásaik fizetését. 2018-ban eddig a felük egy alkalommal, tizennégy százalékuk pedig már kétszer is adott emelést. Ez az egyre magasabb fluktuáció mellett azért is indokolt, mert a fizikai munkások több mint kilencven százaléka tervezi, hogy nemcsak munkahelyet, de pályát is vált a jövőben. A Profession.hu adatai szerint egy szakmai asszisztens, adminisztrátor, dokumentumkezelő, vagy személyi asszisztens átlagosan tizenkilenc százalékkal kap kevesebb nettó bért, mint egy szakmunkás.
A kutatásról
Online, önkitöltős kérdőív. 1000 fős minta, amelyből jelenleg 745-en aktívan dolgozók. 18 év feletti internetezőkre, nem, kor, iskolai végzettség és település típus szerint reprezentatív.