hero
Becsült olvasási idő: 3 perc
Pillanatfelvétel a kékgalléros munkaerőpiacról: kell-e varázspálca a jelen valósághoz?

Hogyan érinti a robotizáció a kékgalléros munkaerőt? Mi okozza a legnagyobb fejtörést a kékgalléros munkaerőpiacon? Milyen gyakorlati eszközeink vannak a gyártói területen dolgozó kollégák megtartására? Tudósítás a HRPOWER által szervezett Kékgalléros HR kihívások & megoldások konferenciájának Kell-e a varázspálca a jelen valósághoz? című gyártói kerekasztal beszélgetéséről.

A HRPOWER immáron hatodik alkalommal rendezte meg a Kékgalléros HR kihívások & megoldások konferenciáját, ahol a fizikai munkaerőt foglalkoztató vállalatok aktuális helyzetével, munkavállalói kérdéseivel foglalkoztunk és igyekeztük megtalálni a válaszokat a legégetőbb kihívásokra is. Gyártói kerekasztal beszélgetésünk célja az volt, hogy a gyártó szektor kiemelkedő vállalatainál dolgozó HR szakemberek nézőpontját megismerjük. Milyen kihívásokat és milyen megoldásokat látnak a kékgalléros munkaerőpiacon?

Nem kell félni a robotoktól

Lépten-nyomon arról olvashatunk, hogy egyre több folyamat válik automatikussá a jövőben és a munkakörök egy része robotokkal lesz helyettesíthető. Így okkal merülhet fel a kérdés: hogyan érinti mindez a kékgalléros munkaerőt? A megszólaló szakértők egyetértettek abban, hogy a gyártási hatékonyság növeléséhez és a versenyképesség megőrzéséhez elengedhetetlen nyitni ebbe az irányba, azonban kiemelték, hogy nem kell tőlük félni, mert ők úgy látják, a robotok pozitív változásokat tudnak hozni, hiszen hozzájárulnak a versenyképességhez.

Lipcsei László (Richter Gedeon Nyrt.) elmondta, hogy a Richternél már évek óta alkalmaznak önvezető targoncákat, amiket bár konkrétan nem kell irányítani, a programozásukat, a szoftver frissítését vagy a működésük optimalizálását emberi munkaerő végzi. 

Czétényi Róbert, a KUKA Hungária Kft. HR vezetője arra mutatott rá, hogy az évek során egyre több robotot állítanak elő (az idei évben ez a szám nagyjából 50.000 darab volt, jövőre várhatóan ez 70.000-re ugrik). Róbert szerint nincs annyi munkavállaló, amennyi le tudná követni a piaci igényeket erőforrás szinten, akár Magyarországon, akár máshol a világon, éppen ezért nincs más választás, a robotizációhoz, a digitalizációhoz kell fordulni.

Czétényi Róbert, HR vezető, KUKA Hungária Kft.; Gyenese Balázs, HR igazgató, KÉSZ Csoport; Lipcsei László, Recruitment Team Leader, Richter Gedeon Nyrt.; Kórósi Péter, HR vezető, BAT Pécsi Dohánygyár. Moderátor: Pajor Mariann, Vállalati Kultúra és HR Fejlesztési Főosztályvezető, Egis Gyógyszergyár Zrt.

Hogyan tovább, ha nincs utánpótlás?

A kerekasztal beszélgetés szakértői egyetértettek abban, hogy kritikus kérdés az utánpótlás biztosítása, így nem elkerülhető a vállalatok felelősségvállalása a munkaerő képzésében.

Gyenese Balázs, a KÉSZ Csoport HR vezetője kiemelte a szakképzési centrumok létrehozásának szerepét, amit ráadásul versenytársukkal együtt sikerült megvalósítaniuk. A fókuszban a technikusok képzése áll, és egyelőre igen sikeresnek mondható a projekt, a tanulók száma folyamatosan növekszik.

A Richternél tanüzemet és vegyésztechnikusi képzést hoztak létre, mivel az említett szakemberekből nagyon nagy a hiány, így már arra is elkezdett a vállalat felkészülni, hogy át kell alakítani munkafolyamatokat a munkaerőhiány miatt.

A képzés mellett az is kihívást jelent a kékgalléros munkaerő kapcsán, hogy a tanulók motivációja és képzése is hagy maga után kívánnivalót, ráadásul a műszakos munkavégzésbe sem könnyű integrálni a kollégákat – említették meg a szakértők.

Varázspálca helyett néhány jól bevált gyakorlat a kékgalléros munkaerő megtartására

Következzen néhány best practice (’jógyakorlat’) a kerekasztal beszélgetés szakértőitől, melyek a kékgalléros munkaerő megtartásában támogathatják a szervezeteket:

  • Közösségépítő programok: kocsmasport bajnokság (darts, csocsó), horgászverseny stb.
  • Ingyen étkezés, gyümölcsnap
  • Rendszeres fókuszbeszélgetések arról, mi működik jól, miben lehetne változtatni (amit aztán konkrét tettek is követnek)
  • Kékgalléros kollégák bevonása a social media posztokba: fotózás, képeken való szereplés, ami büszkeségérzéssel töltheti el őket, hogy a vállalat arcaként jelenhetnek meg
  • Ambassador (nagyköveti) program
  • Megfelelő kommunikációs csatorna kiválasztása (pl. okostelefonon történő alkalmazásban való információmegosztás)
  • Egészségügyi szolgáltatás, szűrőbusz

Mitől lesznek sikeresek ezek a kezdeményezések?

Bármilyen kezdeményezéssel is próbálkozunk, van néhány alapszabály, amit érdemes betartani, hogy ezek valóban sikertörténetekké tudjanak válni.

Kérdezzük meg a munkavállalókat, mire van szükségük igazán! Az első és legfontosabb, hogy a kezdeményezések egy közös beszélgetés eredményeképpen szülessenek meg. Lehet, hogy valami jól hangzik elméletben és hasznosnak tűnik, de aztán kiderül, hogy nagyon távol esik a valós igényektől, így nem lesz igazán értékelve.

Validáltassuk a javaslatokat! Vonjuk be őket a megvalósítás során is: itt tartunk, mit szólnak ehhez? Ha releváns a program, amit szervezünk, ha jól van testreszabva, akkor számíthatunk arra, hogy az nem egy felesleges energiabefektetés volt.

Összességében tehát elmondható, hogy a kékgalléros munkaerőpiac intenzív változásokon és átalakuláson megy keresztül, hiszen többek között a munkaerőhiány, az utánpótlás tervezés és a digitalizáció is befolyásolja az éppen uralkodó trendeket. Odafigyeléssel, motiválással és hatékony kommunikációval azonban minden helyzetből megpróbálhatjuk kihozni a lehető legjobbat.

Photo credit: Berki Doren / PPH MÉDIA