Vannak, akik már egyáltalán nem olvasnak
A The Reading Agency friss adatai szerint az Egyesült Királyságban a felnőttek fele már egyáltalán nem olvas rendszeresen. A 16–24 évesek körében pedig csaknem egynegyedük azt állította, hogy a tanuláson kívül soha nem vett könyvet a kezébe. „Milyen hatással lehet az olvasás visszaszorulása az agyunkra és az emberi fejlődésre?” – tette fel a kérdést Roll a The Conversation folyóiratban.
A professzor és csapata ezer ember agyi aktivitását vizsgálta, és két fontos területen találtak eltéréseket: a halántéklebeny elülső részén, valamint a Heschl-gyrusban, ami a hallási információk feldolgozásáért felelős kéreg. A kutatás szerint „a jelentésnek szentelt nagyobb agyterület megkönnyíti a szavak megértését és ezáltal az olvasást.”
De van egy meglepőbb összefüggés is: a hallókéreg is kulcsszerepet játszik az olvasásban. Roll szerint:
„A betűk és a beszédhangok párosításához először tisztában kell lennünk a nyelv hangjaival.”
Ez a fonológiai tudatosság nemcsak a gyermekek olvasásfejlődésének fontos eleme, hanem az ügyesebb olvasással is szorosan összefügg.
Komoly következményei lehetnek, ha nem olvasunk
A kutatásból kiderült, hogy az agy képes alkalmazkodni. Azok a fiatal felnőttek, akik intenzíven tanultak idegen nyelvet, megnövelték a nyelvi feldolgozásért felelős terület kéregvastagságát. Roll úgy véli, a rendszeres olvasás hasonlóan pozitív hatást gyakorolhat az agy szerkezetére.
De mi történik, ha az olvasás tovább szorul háttérbe? A professzor szerint ennek komoly következményei lehetnek.
„Valószínűleg a körülöttünk lévő világ értelmezését is megnehezíti majd”
– állítja. A kérdés tehát az: képesek leszünk-e visszahozni az olvasást a mindennapjainkba, mielőtt túl késő lenne?
(Borítókép: Pexels/Leah Newhouse)
