hero
Mire figyeljen a munkáltató a legújabb veszélyhelyzeti intézkedések kapcsán?
Kinek lesz kötelező a koronavírus elleni védőoltás? Milyen következményekre számíthat az, aki nem szeretné beoltatni magát? Hol lesz kötelező maszkot viselnünk? Az új rendelkezések értelmezéséhez a Hargittay és Társai Ügyvédi Iroda szakértői adtak iránymutatást.

Újra kötelező lesz a maszk a tömegközlekedési eszközökön  

A tömegközlekedési eszközön, valamint a pályaudvarokon, az állomásokon, illetve a megállóhelyeken mindenki köteles maszkot olyan módon viselni, hogy az az orrot és a szájat folyamatosan elfedje.

Kivételek:

  • hatodik életévét be nem töltött kiskorú
  • értelmi vagy pszichoszociális fogyatékossággal, illetve autizmus spektrumzavarral élő személy
  • a tömegközlekedési eszköz vezetője a tömegközlekedési eszköz zárt kialakítású vezetőfülkéjében történő munkavégzés során

A rendelkezés arra is kitér, hogy a maszkhordás betartatása az üzemeltető feladata.

A munkáltató kötelezővé teheti az oltást

A munkáltató elrendelheti a SARS-CoV-2 koronavírus elleni védőoltás (a  továbbiakban: oltás) felvételét a foglalkoztatott számára.

Íme a legfontosabb tudnivalók a témában:

  • Nincs további követelmény, a munkáltató egyoldalúan a munkavégzés feltételeként állapíthatja meg az oltás felvételét (kivéve ha már az oltást felvette a foglalkoztatott)
  • Az első dózis felvételére legalább 45 napot kell biztosítani
  • A munkáltató e-mail útján is tájékoztathatja a foglalkoztatottat, a tájékoztatásnak ki kell terjednie az oltás elmaradásának lehetséges jogkövetkezményeire is
  • Kivétel: orvosi szakvéleménnyel igazoltan ellenjavalt az oltás felvétele
  • Az oltás felvételét igazolni kell
  • Amennyiben a megadott határidőn belül az oltás felvételére nem került sor, a munkáltató fizetés nélküli szabadságot rendelhet el (kivéve az egészségügyi okból történő mentesülés esetét)
  • Ha időközben a foglalkoztatott felveszi az oltást, a munkáltató a fizetés nélküli szabadságot haladéktalanul megszünteti
  • Ha a fizetés nélküli szabadság elrendelésétől számított 1 év eltelt és az oltás felvételére nem került sor (kivéve az egészségügyi okból történő mentesülés esetét) a foglalkoztatott jogviszonyát felmentéssel, illetve felmondással azonnali hatállyal megszüntetheti
  • Aki az elrendelt határidő előtt mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól (például: szabadság, szülési szabadság, stb.), a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés megszűnését követően kötelezhető az oltás felvételére

Az állami vagy önkormányzati intézmények dolgozóinál is kötelező lehet az oltás

A Kormány elrendeli, az önkormányzat elrendelheti a saját fenntartású intézmények esetében a SARS-CoV-2 koronavírus elleni védőoltás (a továbbiakban: oltás) felvételét a foglalkoztatottak számára.

Az előírás kizárólag állami vagy önkormányzati fenntartású intézményekre vonatkozik, tehát az alapítványi, magán, illetve egyházi fenntartású intézményekre nem.

Érintett személyi kör:

  • közoktatás
  • szakképző intézmények
  • felsőoktatás
  • kulturális intézmények
  • rendvédelmi szervek
  • honvédség
  • szociális intézmények
  • a gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltató, intézmény, hálózat, illetve javítóintézet
  • köztisztviselők, kormánytisztviselők, polgármesterek, alpolgármesterek
  • minisztériumok, kormányzati főhivatalok (például: KSH), központi hivatalok
  • fővárosi és megyei kormányhivatalok
  • NAV

A fenntartó önkormányzat szerinti település vagy kerület polgármestere, illetve a fővárosi fenntartású intézményeknél a főpolgármester dönt az oltás elrendeléséről.

Az állami tulajdonú részesedéssel működő gazdasági társaságnál (például MÁV), valamint azok többségi befolyásával működő gazdasági társaságoknál foglalkoztatottakra a rendelet nem alkalmazandó.

Határidők

Oltás határidők:

  • az első dózis felvétele:
  • 2021. december 15. napjáig kell felvenni, ha a munkavégzés során ügyfelekkel rendszeresen találkozik a foglalkoztatott
  • minden egyéb esetben: 2022. január 31. napjáig

A munkáltató állapítja a meg a fenti határidőkre irányadó körülményeket, a munkáltató e-mail útján is tájékoztathatja a foglalkoztatottat, a tájékoztatásnak ki kell terjednie az oltás elmaradásának lehetséges jogkövetkezményeire is.

További tudnivalók a kötelező oltással kapcsolatban:

  • Kivétel: orvosi szakvéleménnyel igazoltan ellenjavalt az oltás felvétele
  • Az oltás felvételét igazolni kell
  • Amennyiben a megadott határidőn belül az oltás felvételére nem került sor, a munkáltató 15 napos határidővel ismételten felhívja az oltás felvételére a foglalkoztatottat
  • Ha az ismételt felhívásra sem történik meg az oltás felvétele, a munkáltató fizetés nélküli szabadságot rendel el (kivéve az egészségügyi okból történő mentesülés esetét). Tehát ez nem lehetőség, hanem mindenképpen el kell rendelni, ami lényege eltérés a magánszektor szabályozásához képest.
  • Ha időközben a foglalkoztatott felveszi az oltást, a munkáltató a fizetés nélküli szabadságot haladéktalanul megszünteti
  • Ha a fizetés nélküli szabadság elrendelésétől számított 1 év eltelt és az oltás felvételére nem került sor (kivéve az egészségügyi okból történő mentesülés esetét) a foglalkoztatott jogviszonyát felmentéssel, illetve felmondással azonnali hatállyal megszüntetheti
  • Aki az elrendelt határidő előtt mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól (például: szabadság, szülési szabadság, stb.), a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés megszűnését követően kötelezhető az oltás felvételére.

A cikk eredetileg a HRFeed oldalán jelent meg.