A végkielégítés Magyarországon jól átláthatóan szabályozott törvényileg. Végkielégítés a Munka Törvénykönyve szerint három meghatározott esetben jár a munkavállalónak. Leegyszerűsítve ha felmondanak a munkavállalónak, vagy ha az ember munkahelye jogutód nélkül, vagy jogviszonyváltás miatt megszűnik.
Mikor jár a végkielégítés?
- Munkaviszonya a munkáltató felmondása,
- A munkáltató jogutód nélküli megszűnése vagy jogviszonyváltás miatt szűnik meg,
- A munkaviszonyát felmondással arra hivatkozva szünteti meg, hogy a munkáltató személyében bekövetkezett változás miatt a rá irányadó munkafeltételek lényeges és hátrányos megváltozása következtében a munkaviszony fenntartása számára aránytalan sérelemmel járna vagy lehetetlenné válna (Munka Törvénykönyve, 40. paragrafus),
- Ő mondja fel azonnali hatállyal (rendkívüli felmondással) a munkaviszonyát, és ezen azonnali hatályú felmondás jogszerű (Munka Törvénykönyve, 78. pragrafus)
Mikor nem jár végkielégítés?
Értelemszerűen arra a kérdésre, hogy mikor nem jár végkielégítés a munkavallónak, az eddigiek fényében a következők mondhatók el. Nem jár végkielégítés a munkavállalónak akkor, ha:
- a felmondás közlésének időpontjában nyugdíjasnak minősül,
- a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül,
- a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása, vagy
- a felmondás indoka a munkavállaló a nem egészségi okkal összefüggő képessége.
De mennyi az annyi?
Ha a fentiek tükrében valakinek jár végkielégítés, akkor a végkielégítés mértéke a következőképpen számolható ki:
- legalább 3 év esetén egyhavi,
- legalább 5 év esetén kéthavi,
- legalább 10 év esetén háromhavi,
- legalább 15 év esetén négyhavi,
- legalább 20 év esetén öthavi,
- legalább 25 év esetén hathavi távolléti díj összege.
Ezek az összegek ráadásul a Munka Törvénykönyve szerint meghatározott módon tovább emelhetők akkor, ha a munkaviszony a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 5 éven belül szűnik meg.
