A fiatalok, és különösen az egyetemisták vállalkozási hajlandósága alapvető fontosságú gazdasági és társadalmi hatású ügy. Az általuk a jövőben létrehozott vállalkozások olyan pénzügyi és nem pénzügyi értéket teremtenek, amire nemzetgazdaságunknak és közösségeinknek nagy szüksége van. A témát fontossága miatt több kisebb-nagyobb kutatás is rendszeresen vizsgálja. Ezek közül a legnagyobb a kétévente világszerte adatokat gyűjtő GUESSS (Global University Entrepreneurial Spirit Students’ Survey). A kétévente lefolytatott kutatás mélységében vizsgálja az egyetemi hallgatók vállalkozói szándékait és tevékenységét. 2018-ban 54 ország 3.000 egyetemének több, mint 208.000 hallgatója, Magyarországról több, mint 9000 hallgató töltötte ki a kérdőíveket, amelyek eredményeit most tették közzé.
Alkalmazottból vállalkozó
Az 54 országban lefolytatott felmérés összes válaszadójának 9%-a akar vállalkozó lenni közvetlenül a diploma után, 34,7% tervezi, hogy 5 évvel később vállalkozó lesz. Vagyis a vállalkozásalapítási szándék négyszer nagyobb, ha a fiatalok távolabbra tekintenek a jövőben. Általánosan jellemző mintázat azonban, hogy még a később vállalkozni szándékozó hallgatók többsége is alkalmazottként szeretne először tapasztalatot szerezni.
A végzés után öt évvel a legtöbben 2011-ben terveztek vállalkozni a nemzetközi adatok szerint. 2013-ra komoly visszaesés következett be e tekintetben, azóta viszont ismét stabilan emelkedő a trend – bár a 2018-as átlag még mindig elmarad a 2011-es szinttől (34,8%). A jelenség mögötti okok országonként változók, sokfélék lehetnek. A számok nagyjából Magyarországon is követik a trendet, bár nálunk a mélypont később, 2013-ban volt.
A többség legszívesebben egy nagyvállalatnál kezdene
A GUESSS sokezres kitöltésen alapuló eredményei szerint – szemben egy nemrég megjelent néhány száz fiatalt vizsgáló hazai kutatás által sugalltakkal – a magyar fiatalok vállalkozási kedve, ha lassan növekszik is, még mindig alacsony.
Közvetlenül a végzést követően a magyar válaszadóknak mindössze 4,6%-a tervezi saját vállalkozás elindítását, ez, ha az öt évvel későbbi tervekre kérdezünk 37,5%-ra nő. Ez gyakorlatilag megegyezik a V4 országokban mért 37,1%-os átlaggal, és némiképp magasabb az uniós országok közül a felmérésben résztvevők esetében mért 31,7%-os adatnál.
Emellett úgy tűnik, ha valaki egy startup cégnél vállal munkát, az fellendíti a vállalkozási hajlandóságot, ahogyan a vállalkozó szülők hatása is egyértelműen látható növekedést hoz e területen – főleg, ha mindkét szülő vállalkozó.
Aki elkezdi, abba se hagyja?
A már működő hallgatói vállalkozások jellemzően nagyon fiatalok és nagyon aprók. Ennek ellenére az alapítók meglehetősen elégedettek a teljesítményükkel, ha a versenytársaikhoz kell mérniük magukat. Az alapító csapat jelentősége, elég nagy mind a születő, mind az aktív (hallgatói) vállalkozások esetében – csak a cégek mintegy egyharmada jött létre egyetlen alapítóval.
Ha valaki már az egyetemi évei alatt elindít, vagy fenntart egy vállalkozást, az még korántsem jelenti azt, hogy a továbbiakban sem alkalmazottként képzeli el az életét. A GUESSS eredményei szerint az induló egyetemi vállalkozások alapítóinak mindössze 35,9%-a, és a működőknek is csupán 30,9%-a tervezi, hogy az egyetemi tanulmányok alatt elindított cég lesz a fő munkahelye.
