A Stylers Group szakértői szerint kettős helyzet alakult a vállalati AI-megoldások területén hazánkban: miközben a kis- és középvállalkozások rohamléptekkel haladnak a különböző alkalmazások megvalósításában – gyakran figyelmen kívül hagyva a jogi vagy információbiztonsági szempontokat –, a nagyok megfontoltan indulnak el az úton, hogy a befektetéseik meghozzák a várt eredményt. A kép azonban elég vegyes, mert bár a nemzetközi kutatások szerint a cégek 92 százaléka tervez AI-ba fektetni a következő években, mindössze egy százalék mondhatja el magáról, hogy érett, teljesen integrált rendszert működtet.
„Jelenleg az látjuk, hogy a tudásvezérelt mesterséges intelligencia-megoldásokra van a legnagyobb igény a cégeknél, különösen az értékesítés és a marketing területén. A legnagyobb bővülést az AI agentek piacán látjuk, ezek a fejlesztések nem csak „gondolkodni”, de cselekedni is fognak a felhasználó helyett vagy mellett”
– mondja Gönczy Gábor, a Stylers Group ügyvezető-tulajdonosa.
Képtelenség tartani a tempót – a „shadow-AI” a cégek új réme
Hiába fejlődik azonban rohamléptekben a technológia, a hatékony és profitoldalon is megmutatkozó AI-implementáció egyelőre gyerekcipőben jár a cégek többségénél: az elszigetelten működő, egymással nem kommunikáló alkalmazások egyre nagyobb fejfájást okoznak a cégvezetőknek, és még nagyobbat az IT-biztonsági szakembereknek. Egy-egy részleg gyakran saját, izolált megoldásokat kezd használni, amely rövid távon kényelmesnek tűnik és gyorsítja a munkát, azonban könnyen biztonsági résekhez és hatékonyságvesztéshez vezethet – ezt a jelenséget sokan „shadow AI”-ként emlegetik. „Ez pillanatnyilag versenyelőnynek tűnhet, hosszú távon azonban óriási adatvédelmi és működési kockázatot jelent” – figyelmeztet Gönczy Gábor. Az egyik legnagyobb veszély, hogy a vezetés és az IT gyakran nem is tud arról, hogy egyes részlegek milyen AI-alapú rendszereket használnak, így nem léteznek egységes szabályok a biztonságra, illetve az információk tárolására és az etikus felhasználásra.
Az egyéni felhasználókról pedig még nem is beszéltünk – az Egyesült Államokban a dolgozók közel fele (46 százalék) használ valamilyen AI-eszközt, és miközben ez hatékonyabb munkavégzést tesz lehetővé számukra, félnek is attól, hogy a feladataikat később akár át is vehetik ezek az alkalmazások. A vállalatvezetőket más kérdések foglalkoztatják, hiszen amellett, hogy maximális megtérülést szeretnének látni az AI-fejlesztésekből, attól is tartanak, hogy mivel a piac nagyon gyorsan változik, a befektetett idő és erőforrások ellenére már az indulásnál elavult megoldásokat kapnak. Ráadásul, ha nem megfelelően minősített rendszereket használnak, az könnyen szenzitív adatok kikerüléséhez vezethet – ki szeretné, hogy egy kolléga akaratlanul a céges fizetési listával tanítsa fel az AI-t?
„Digitális gányolás” helyett: egy platformon az összes AI-megoldás
A vállalati AI-káoszra az olyan komplex ökoszisztémák kialakítása jelentheti a választ, amelyek egy platformba integrálják a különböző mesterséges intelligencia-eszközöket. Így nem elszigetelt mikroalkalmazások születnek, hanem egy átfogó, skálázható rendszer, amely képes hosszú távon támogatni a stratégiai célokat.
„Egy jól felépített AI-ökoszisztéma nemcsak költséget csökkent, hanem átláthatóvá és biztonságossá is teszi a működést. Lehetőséget ad a folyamatok automatizálására több részlegen átnyúlóan, miközben a vezetés valós időben követheti és mérheti a rendszerek teljesítményét”
– emeli ki Gönczy Gábor. Az integráció fontos előnye, hogy a cégek elkerülhetik az ismétlődő licencdíjakat és a szakemberhiányból fakadó kihívásokat, ráadásul egy ilyen, a vállalat minden szintjén elfogadott ökoszisztémára már érdemes céges tréningeket és az átképzést célzó oktatásokat is építeni.
A tudatos és tervezett AI-implementáció azonban nem egyszeri projekt, hanem folyamatos fejlesztés, amely hosszú távú elköteleződést igényel. Azok a cégek, amelyek már most kialakítják az ökoszisztéma-szemléletet, sokkal rugalmasabban tudnak reagálni a jövő technológiai változásaira, legyen szó generatív AI-ról, automatizált döntéstámogató rendszerekről vagy adatvédelmi kihívásokról.
Eseményajánló:
A HRPOWER-t is kiadó PPH Media életre hívta a STRIX Award-ot, Magyarország első szektorokon átívelő AI versenyét, amelynek célja, hogy bemutassa és díjazza a legjobb hazai mesterséges intelligencia-megoldásokat, inspirációt adva a vállalatoknak és szervezeteknek.
(Borítókép: Adobe Stock)
