A szakképzett munkavállalók iránt van kereslet – és ezt ők is tudják

Mitől érzik úgy a munkavállalók, hogy megfelelő mozgástérrel rendelkeznek? A megfelelő szakképesítés egy ilyen tényező. A válaszadók csaknem fele állítja, hogy munkája valamilyen szintű szakképesítést igényel. Ez a csoport a többi válaszadóhoz képest sokkal nagyobb valószínűséggel mondta azt, hogy a következő 12 hónapban fizetésemelést vagy előléptetést fog kérni. A jó hír az, hogy az érdekeiket érvényesíteni képes munkavállalók nagyobb valószínűséggel ajánlják munkahelyüket másoknak is.

A szakképzett munkaerő hiánya nagyobb befolyást biztosít a munkavállalóknak

A munkavállalói érdekérvényesítés másik feltétele, hogy a munkavállaló olyan készségekkel rendelkezzen, amelyekkel csak kevesen. A válaszadók 29%-a azt mondta, hogy országában hiányoznak az ő a munkájuk elvégzéséhez szükséges készségekkel rendelkező szakemberek. A legjelentősebb szakképzettségi hiányosságok Thaiföldön, Indiában és Brazíliában tapasztalhatók. A legnagyobb arányban az egészségügy (beleértve a gyógyszeripari cégeket is), a technológia, a média és a távközlés területén dolgozók érzik úgy, hogy a szakképzett munkaerő hiánycikk.

Azokhoz a munkavállalókhoz képest, akik nem gondolják, hogy hiányszakmákban dolgoznak, a nem mindennapi készségekkel rendelkező munkavállalók esetében nagyobb a valószínűsége annak, hogy:

• úgy érzik, a vezetőik meghallgatják őket (+25 százalékpont)
• fizetésemelést kérnek a következő évben (+20 százalékpont)
• előléptetést kérnek a következő évben (+20 százalékpont)
• elégedettek a munkájukkal (+17 százalékpont)
• munkahelyet váltanak (+7 százalékpont).

A vállalatok befektetnek a munkavállalókba – csak nem eleget

A szakképzettségi hiányosságok megszüntetése érdekében a vállalatok a továbbképzés és a bérek emelése révén fektetnek be a meglévő munkaerőbe – ezzel a legkönnyebben befolyásolható tényezőkre összpontosítanak, ami a bizonytalan időszakokra való reagálás fontos eszköze. Ezzel szemben az automatizálás, a kiszervezés és a munkaerő-toborzás látszólag alacsonyabb prioritást élvez. Abszolút értelemben azonban az ezeket a lépéseket megtévő vállalatok aránya még mindig alacsony. A megkérdezettek mindössze 40%-a nyilatkozott úgy, hogy a vállalatuk biztosít továbbképzést, és a válaszadók csak 26%-a mondta azt, hogy a munkáltatója a technológia segítségével automatizálja vagy javítja a munkavégzést. Mindkét szám elég alacsony, ami azt sugallja, hogy sok még a tennivaló.

Ugyanez érvényes a munkavállalók fizikai és mentális jóllétének támogatására is – ami kritikus kérdés, hiszen a mentális egészségi problémák jelenleg nagyon sok munkavállalót érintenek világszerte. Ezért biztató, hogy a munkavállalók a jóllétük támogatását a harmadik legfontosabb módszerként jelölték meg, amellyel a vállalatok a készség- és munkaerőhiányt kezelhetik. Összességében azonban ez az arány is alacsony: a válaszadóknak csak 29%-a mondta, hogy kap ilyen jellegű támogatást. Tekintettel a munkavállalók mentális egészségét érintő kihívásokra, ez az eredmény arra utal, hogy a vállalatok sokkal többet is tehetnének az alkalmazottak jóllétének támogatása érdekében.

Technológia: Egzisztenciális fenyegetés vagy továbbképzési lehetőség?

A megkérdezettek mindössze 30%-a nyilatkozott úgy, hogy aggódik amiatt, hogy a következő három évben a technológia kiválthatja a munkáját. Ugyanakkor 39%-uk fejezte ki aggodalmát azért, hogy nem kap elegendő képzést munkáltatójától a digitális és technológiai készségek terén. Ez az arány még magasabb a fiatalabb válaszadók körében.