Egy nemzetközi kutatócsoport 94 különböző vegyületet vizsgált, és azt figyelte, hogyan hatnak az Escherichia coli baktériumra – számolt be róla a Sciencalert. Arra keresték a választ, hogy ezek az anyagok miként befolyásolják a sejtekbe bejutó és onnan kilépő anyagokat szabályozó rendszereket.

Az anyagok körülbelül harmada módosította a sejten belüli forgalmat irányító gének működését. A koffein emelkedett ki a sorból, mert az E. coli kevesebb antibiotikumot vett fel, például ciprofloxacint.

A Rob fehérje szerepe a folyamatban

A kutatók megállapították, hogy egy Rob nevű fehérje jóval nagyobb szerepet játszik a folyamatban, mint ahogy eddig gondolták. A változások körülbelül harmadánál jelen volt, köztük a koffein hatására kialakuló változásoknál is. Ana Rita Brochado, a tübingeni egyetem biológiai mérnöke szerint „a koffein egy olyan eseményláncot indít el, amely a Rob génszabályozó fehérjével kezdődik, majd több transzportfehérje működését megváltoztatja az E. coli-ban – ennek következményeként a baktérium kevesebb antibiotikumot, például ciprofloxacint vesz fel”.

Christoph Binsfeld, a würzburgi egyetem mikrobiológusa azt mondta: „Az adataink azt mutatják, hogy több anyag is képes finoman, de rendszerszinten befolyásolni a baktériumok génszabályozását.”

Mi derült ki a laboratóriumi kísérletekből?

A vizsgálatban kiderült, hogy a koffein hatása nem érvényesült a Salmonella enterica baktériumnál. Ez azt jelenti, hogy a reakció csak bizonyos baktériumokra jellemző.

A kutatás eredményei laboratóriumi körülmények között születtek, ezért egyelőre nem tudni, hogyan zajlik ugyanez az emberi szervezetben, és mennyi kávéra lenne szükség ahhoz, hogy érezhető hatása legyen.

Ugyanakkor továbbra is fontos kérdés, hogy a mindennapi kávéfogyasztás, például a munkahelyi környezetben, valójában mennyire van jótékony hatással az emberi szervezetre.

(Borítókép: Unsplash/Sabri Tuzcu)