Rekordmagasra, 90 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint fontos az öngondoskodás – derül ki a K&H biztos jövő kutatás 2026 második negyedévi eredményeiből. Azonban a megkérdezettek 73 százaléka úgy érzi, hogy a gazdasági helyzet miatt kevesebbet tud félretenni nyugdíjas éveire, mint szeretne. 2026 első félévében a K&H nyugdíjbiztosításainál a bruttó díjelőírás éves alapon 22 százalékkal, a szerződésszám 17 százalékkal nőtt, a piaci részesedés pedig 6,4 százalékra emelkedett.
Egyre többen ismerik fel, hogy időskori anyagi biztonságukhoz saját megtakarításra is szükségük lehet. A K&H biztos jövő kutatás legutóbbi mérése szerint a 30–59 éves magyar lakosságnak már 90 százaléka tartja fontosnak az öngondoskodást, mely különösen az 5, illetve 6 évvel ezelőtti 82 százalékos arányokhoz képest mutat jelentős és fokozatos előrelépést. A válaszadók szerint átlagosan 29 évesen kellene elkezdeni a nyugdíjcélú takarékoskodást, miközben akik ténylegesen megtakarítanak, átlagosan 35 évesen kezdték.
A felismerés azonban nem minden esetben jár együtt rendszeres nyugdíjcélú megtakarítással. A válaszadók 73 százaléka szerint a gazdasági helyzet miatt kevesebbet tud félretenni nyugdíjas éveire, mint szeretne, 68 százalék pedig úgy látja, hogy jelenleg más célokra kell a pénz, ezért nem tud nyugdíjra takarékoskodni.
Ezzel párhuzamosan erősödött az a meggyőződés, hogy kisebb összegekkel is érdemes időben elkezdeni a megtakarítást. A megkérdezettek 68 százaléka szerint, ha valaki időben elkezdi, kis havi összegekből is összegyűjthető nagyobb megtakarítás. Egy évvel korábban csak 59 százalék vélekedett így, és az azt megelőző években is ritkán érte el akár csak a 60 százalékot ez az érték.
„A kutatásból jól látszik, hogy az öngondoskodás fontosságát már szinte mindenki felismeri, ugyanakkor a mindennapi kiadások mellett sokaknak továbbra is nehéz rendszeresen félretenni a nyugdíjas évekre. Hosszú távon ezért különösen fontos az időtényező: minél korábban kezdünk el megtakarítani, annál inkább lehetőségünk van arra, hogy akár kisebb rendszeres összegekkel is felépítsünk egy később érdemi segítséget jelentő tartalékot” – mondta Székely Pálma, a K&H Biztosító értékesítés és életbiztosítási üzletág vezetője.
Székely Pálma a K&H nyugdíjbiztosításainak növekvő népszerűségére utalva elmondta, hogy a szerződések száma 2025 júniusa és 2026 júniusa között 17 százalékkal emelkedett, miközben a teljes piacon 3 százalékos átlagos növekedés volt látható. Ugyanezen időszakban a nyugdíjbiztosítások bruttó díjelőírása a K&H-nál 22 százalékkal nőtt, szemben a piac átlagos 8 százalékos bővülésével. A pénzintézet hosszabb távon is őrzi növekedési lendületét: 2021 óta a nyugdíjbiztosítási szerződések száma a K&H-nál évente átlagosan 18 százalékkal bővült, ami háromszorosa a piac 6 százalékos átlagos éves növekedési ütemének.
2,9 millió forint az átlagos nyugdíjcélú megtakarítás
A kutatásban a valamilyen megtakarítással rendelkező középkorúak 26 százaléka említett nyugdíjcélú megtakarítást, ami a teljes minta 21 százalékának felel meg. A nyugdíjcélú megtakarítással rendelkezők átlagosan 2,9 millió forintot halmoztak fel erre a célra.
Az életkor előrehaladtával az átlagos nyugdíjcélú megtakarítás is emelkedik. A 30-as korosztályban átlagosan 1,5 millió, a 40-eseknél 2,5 millió, az 50-es korosztályban pedig már 3,9 millió forintot tesz ki. A jövedelmi helyzet szintén jelentős különbséget mutat: az alacsony jövedelműek 1,4 millió, a közepes jövedelműek 2,6 millió, a magas jövedelműek pedig 3,6 millió forintos nyugdíjcélú megtakarítással rendelkeznek átlagosan.
Továbbra is erős az állami nyugdíjtól való függés
Miközben az öngondoskodás fontosságának megítélése rekordot döntött, a középkorúak kétharmada (66 százaléka) továbbra is arra számít, hogy nyugdíjasként döntően az állami nyugdíjból kell majd megélnie. Ezen belül 21 százalék teljes egészében csak az állami nyugdíjra számít.
Ugyanakkor kevésbé bíznak abban, hogy az állami nyugdíj önmagában elegendő lesz: 69 százalék szerint az állami nyugdíj kevés lesz a megélhetéshez. Mindössze 3 százalék számít arra, hogy abból kényelmesen meg tud majd élni, a fennmaradó 28 százalék pedig arra készül, hogy szerényen, jól beosztva igyekszik majd gazdálkodni belőle.
Az eredmények így egyszerre mutatják az öngondoskodás jelentőségének erősödését és a megtakarítás gyakorlati korlátait. Miközben a nyugdíjcélú megtakarítással rendelkezők körében az átlagos félretett összeg rekordmagas szintet ért el, a kutatás alapján továbbra is sokak számára kihívást jelent, hogy a jelenlegi kiadások mellett rendszeresen gondoskodjanak a nyugdíjas éveikről.
