Metabo-törvény: miről is szól?

Japánban 2008-ban vezették be a Metabo-törvényt, amely egyedülálló módon kapcsolta össze a munkavállalók egészségét a munkaadók felelősségével – írja a The HR Digest. A szabályozás azokra a 40 és 74 év közötti dolgozókra fókuszál, akiknél magasabb a krónikus betegségek kockázata, de még időben beavatkozhatnak az életmódváltással.

A törvény lényege, hogy az éves egészségügyi szűrések során megmérik a dolgozók derékbőségét. Férfiaknál a felső határ 85 cm, nőknél 90 cm. Ezeket az értékeket a Nemzetközi Diabétesz Szövetség irányelvei alapján határozták meg, mivel már ilyen méreteknél is megnő a metabolikus szindróma – például a magas vérnyomás, a cukorbetegség vagy a szívbetegségek – kockázata.

Akik túllépik ezt a határértéket, először három hónapot kapnak a változtatásra. Ha ez nem hoz eredményt, akkor étrendi útmutatót adnak számukra, majd hat hónap elteltével újra vizsgálják az eredményeket. Aki ekkor sem mutat javulást, az egy részletesebb egészségügyi edukációs programban vesz részt.

Milyen szerep jut a munkaadóknak az egészséges életmód fenntartásában?

A program nemcsak az egyéni felelősségre épít – kulcsszerep jut benne a munkáltatóknak is. A cégeknek törvényi kötelezettsége, hogy munkavállalóik meghatározott aránya a derékbőség-határon belül maradjon. Ha ez nem teljesül, a munkáltatók és az önkormányzatok pénzbírságra számíthatnak. A dolgozókat viszont nem büntetik, a hangsúly a támogatáson és megelőzésen van.

A The Japan Times adatai szerint 2022-ben a 25-ös vagy annál magasabb testtömegindexű férfiak aránya 31,7 százalék volt a 20 év feletti lakosság körében, ami tíz év alatt növekedést mutat. A nőknél ez az arány nem változott, 21 százalék maradt. Arra vonatkozó adat viszont nem áll rendelkezésre, hogy hány vállalat fizetett már bírságot a törvény bevezetése óta.

A Metabo-törvény egyértelműen jelzi, hogy a munkaadók szerepe kulcsfontosságú a munkavállalók egészségének megőrzésében, és nem csupán etikai, hanem jogi szempontból is.

(Borítókép: Adobe Stock)