Mindenki életében előfordulhatnak olyan időszakok, amikor hosszabb időre – hetekre, hónapokra – kénytelen betegszabadságra menni, újjáépíteni az életét, így kiesik a cég életéből és a napi rutinból is.
Mit tehet ilyenkor a munkáltató és a munkavállaló? A betegszabadság alatt mivel segítheti a munkáltató a munkavállalóját, hogy „kellő időben” regenerálódni tudjon és vissza tudjon térni a munkába? Hogyan tud hosszú kihagyás után a munkavállaló visszazökkenni a munkába? E kérdésköröket személyes tapasztalat alapján kívánom megvilágítani.
Angol szakfordítóként dolgozom, elsősorban közlekedésszakmai dokumentációkat, ehhez kapcsolódó EU-s szövegeket, illetve pszichológiai írásokat fordítok. Munkámat meghatározza a lelkiismeretesség és az alaposság, szeretek a fordítandó szövegre jellemző részleteknek utána nézni. A fordítóra – így rám is – jellemző a komplex gondolkodásmód; egyszerre két rendszerben kell gondolkodni fordítás során – a forrásnyelvre és a célnyelvre jellemző sajátosságok figyelembevételével. Szükség van jó verbális képességekre és kiemelkedő memóriára. Munkánkat laptopon keresztül végezzük – ha szükséges egyeztetve a szöveg különböző kérdéses részleteit a megbízóval. Fordítás során a fordítandó szöveg információinak feldolgozására, az információk egymáshoz való viszonyának átlátására, kognitív folyamatokra és a szöveg holisztikus módon való átlátására van szükség.
2025 szeptemberében egy esés következtében agyrázkódást szenvedtem, mely több hónapos betegállományba torkollott. Ezt követően rögtön kezdtek megjelenni az agyrázkódás kezdeti tünetei, melyek idővel eltűntek, majd helyükre újabbak léptek. A tünetek közé tartozott az erős fény-és hangérzékenység, nagyon erős memóriazavar és koncentrációs képességbeli zavar és információfeldolgozási zavar. Mindez olyan képességeket is érintett, melyek szükségesek a fordítás során és amelyek idővel visszatértek. Mivel Magyarországon az agyrázkódás tünetegyüttese jellemzően nem automatikusan diagnosztizált az orvosi praxisban, így – amikor már folyamatosan képessé váltam rá – amerikai és brit forrásoknak néztem utána. Az USA-ban ezt az állapotot folyamatosan kutatják is, mivel ott ez gyakori betegség, és ha nincsen megfelelően kezelve, később visszatérhetnek a tünetek.
Már a baleset előtt is nagyon érdekelt az agyműködés. Az agyból és gerincvelőből álló központi idegrendszer a test irányítóközpontja, így az agy kiemelkedő szerepet lát el a mindennapos működésünk során; a test összes funkciójára hatással van. Egyrészről az agy áramköreinek funkcióit, másrészről az agyagcsere funkcióit érintő agyrázkódás egy olyan enyhe traumás fejsérülés, mely általában néhány héttől egy hónapig terjed, utána következhet az utóagyrázkódási időszak, mely hónapokig is eltarthat.
Mit tehet a munkavállaló hosszú betegállománya során és hogyan térhet vissza a munkába?
A felépülés időszakának vége felé érdemes már elkezdeni ráhangolódni a munkára. Az én esetemben rendszeresen végeztem kognitív teszteket, játszottam memória játékokat, illetve olyan játékokat, ahol a részletekre különösen figyelni kell. Létezik homloklebeny terápia is, ami a figyelmet és a koncentrációt segíti.
Mivel az agyrázkódásból való felépülési időszakban nem javasolt semmilyen olyan sport, ahol az agy bemozdulhat – ilyen például a zumba, afrikai tánc, a futás – így a zumbát lecseréltem szobabiciklire. Ennek pozitívumai, hogy egyrészről az intenzív tekerés nagyobb mennyiségű oxigént juttat az agyba, a toxikus anyagokat eltávolítja, másrészről segíti a neuronok, azaz az agy idegsejtjeinek működését, a memóriát és a tanulás képességét pedig javítja. Teljesen megszerettem a biciklizést, így már jobban tudtam a cég egyik projektjéhez is kapcsolódni. Életvitelembe kezdett beépülni a rendszeres szabad és friss levegőn végzett gyors séta, mely szintúgy friss oxigénnel látja el az agyat.
A saját kognitív fejlesztésembe tartozott, hogy sorozatokat néztem magyarul, angolul és spanyolul, melynek történeteit követni kell és emlékezni a különböző részletekre ahhoz, hogy a következő részt is érteni lehessen.
Magyarul egy, az agykutatással tudományos szinten foglalkozó könyvet olvastam – melyből további ötleteket meríthettem a teljes regenerációmat illetően, angolul pedig egy amerikai terapeuta által, a családterápiáról írt, esettanulmányokkal fűszerezett könyvet – mely esettanulmányok különösen részletgazdagok voltak, így (többek között) memóriám csiszolására is igen hasznosak voltak.
Miben segíthet a munkáltató a munkavállaló visszatérésében?
A munkavállaló és a munkáltató kapcsolata kétirányú, jó esetben nyertes-nyertes helyzet jön létre. Mind a munkavállaló, mind a munkáltató részéről fontos a betegszabadság alatti bizonyos időnkénti kapcsolattartás, a munkavállaló részéről az aktuális helyzet közlése, hogy a munkáltató jobban megértse azt, a munkáltató részéről pedig az érdeklődés. Az én esetemben nagyon sokat segített a kollégákkal való időnkénti beszélgetés, amikor is néhány kolléga megosztotta velem saját tapasztalatát az agyrázkódásról, és azt a rehabilitációs folyamatot, mely hozzájárult a végleges felépülésükhöz.
A munkába visszatérő munkavállaló részére segítség lehet a munkába álláshoz hozzásegítő különböző ösztönzők, juttatások beépítése; az én esetemben szükséges MRI vizsgálat is – az egyik HR-s kolléganőm javasolt egy olyan egészségügyi centrumot, ahol az önkéntes egészségpénztár terhére tudom igénybe venni az MRI-vizsgálatot.
Munkába álláskor érdemes lehet a munkavállalónak és munkáltatónak leülnie átbeszélni, hogy a kiesett időben milyen projektek kerültek megvalósításra/indultak el, átbeszélni azok részleteit, mindazzal együtt, hogy a munkavállaló hol és hogyan tud bekapcsolódni egy-egy adott projektbe. Szintén megfontolandó ilyenkor egy rugalmasabb munkavégzésre is áttérni: amennyiben még a munkavállalónak szüksége van további kezelésekre, és azok munkaidőben vannak, érdemes a munkaidőt úgy alakítani, hogy a munka el legyen végezve, de a teljes felépülést lehetővé tevő kezelések is beleférjenek.
A több hónapos betegállomány krízist indukálhat a munkavállalóban, a munkáltatónál pedig erőforrás-kiesést. A krízis egyfelől válságot jelent, másfelől lehetőséget az életmódbeli, gondolkozásbeli megújulásra, változtatásra, mely után újult erővel lehet visszatérni a munkaerőpiacra. A munkavállaló és munkáltató betegállománya alatti kapcsolattartás – és helyzetének megértése közelebb is hozhatja őket egymáshoz, és még az is előfordulhat, hogy közben olyan feladatok is generálódnak, melybe a munkavállaló pont beleillik.
Milyen új, pozitív helyzetet teremt ez az állapot, mely mind a munkáltató, mind pedig a munkavállaló javára válik? Hogyan válik ismét erőforrássá a munkába visszatérő munkavállaló, és mivel tudja segíteni őt munkáltatója? Érdemes foglalkozni ezekkel a kérdésekkel is ahhoz, hogy ismét nyertes-nyertes helyzet alakuljon ki mindkét fél megelégedésére.
(Képek: Pixabay, Pexels)
