A megkérdezettek több mint kétharmada (68 százalék) érzékel valamilyen gerincproblémát és több mint negyedüknél (28 százalék) már diagnosztizálták is a tüneteket. A válaszok alapján minden vizsgált korosztályban gyakori a hátfájás, és a panaszok előfordulását nem befolyásolja sem a lakóhely, sem az iskolai végzettség. A nemek között azonban komoly eltérés mutatkozik, mivel sokkal több nő tapasztal gerincfájdalmat (74 százalék) a férfiakhoz képest (60 százalék). Ennek ellenére mindössze a kutatásban résztvevők töredéke (5 százalék) jár kezelésre, illetve van túl egy orvosi beavatkozáson vagy műtéten (2 százalék). A nők nagyobb arányban mennek el problémájukkal orvoshoz (23 százalék), valamint járnak folyamatos kezelésre (7 százalék), mint férfitársaik (19 százalék, 3 százalék).
„A számok egyértelműen azt mutatják, hogy a gerincprobléma népbetegségnek számít Magyarországon, mégis kevesen jutnak el valódi, tartós megoldást nyújtó kezelésig”
– hangsúlyozta Dr. Czigléczki Gábor, idegsebész szakorvos. Tapasztalatai alapján sokan addig halogatják a szakorvosi segítségkérést, amíg a fájdalom már a mindennapi életminőségüket is súlyosan rontja. Ezért is fontos, hogy a betegek már a korai tüneteknél hiteles és személyre szabott ellátást kapjanak, ami legtöbbször nem igényel műtétet sem. A szakember hozzátette, hogy az endoszkópos és ultrahangvezérelt technikáknak köszönhetően ma már ezek a beavatkozások minimális megterheléssel járnak, ami nagyobb komfortérzetet biztosít a pácienseknek, és jelentősen csökkenti a gyógyulási időt.
A reprezentatív felmérés eredményei szerint a magyarok többsége (59 százalék) nagy mértékben támaszkodik a családtagok vagy ismerősök ajánlására, amikor szakorvost választ. A megkérdezettek fele pedig nagyban hagyatkozik az orvos vagy a rendelő weboldalán található információkra (51 százalék) is. Ugyanakkor jóval kevesebb válaszadó támaszkodik ennyire a neten fellelhető cikkekre és blogokra (30 százalék), a YouTube ismeretterjesztő videókra (18 százalék), valamint a Facebook (16 százalék), TikTok (12 százalék) és Instagram (11 százalék) bejegyzésekre a szakorvos kiválasztásánál.
A kutatásban megkérdezettek döntő többsége (75 százalék) igénybe vesz valamilyen szintű magánegészségügyi szolgáltatást idehaza. Leginkább az ár (47 százalék), az orvosi módszer vagy technológia (26 százalék) és az ismerősök ajánlása (19 százalék) alapján döntenek a szolgáltatók között, de sokakat befolyásol a rendelő közelsége (17 százalék), valamint a netes vélemények is (14 százalék).
A kutatásról: A felmérés a Dr. Czigléczki Központ megbízásából az Europion piackutató mobilapplikációval készült 2025. május 28-án, 1283 fős mintán. A fent bemutatott eredmények országosan reprezentatívak a 16 év feletti lakosságra nézve, nem, kor, iskolai végzettség, lakóhely településtípusa és régiója szerint. A felmérés statisztikai hibahatára 2,8 százalék, azaz a fent bemutatott százalékos eloszlások maximum ennyivel térhetnek el attól, amit a teljes magyar lakosság lekérdezése eredményezett volna.
(Borítókép: Unsplash/Sasun Bughdaryan)
