Mindannyian találkoztunk már kedvenc boltunk vagy gyorséttermünk büszkeségfaláról félszeg mosollyal ránk pillantó “Hónap Dolgozójával”, de az sem ritka, hogy magunkat büszkén kihúzva, határozottan kellett megráznunk a főnökünk kezét, miután átnyújtottta nekünk a “Köszönjük a kitűnő munkádat!” emlékplakettet, miközben már azon gondolkoztunk, irodánk melyik sarkába dugjuk el, hogy senki ne vegye észre.

Pedig a kiindulópont több mint jó: a munkavállaló erőfeszítéseinek és teljesítményének elismerése a hosszan tartó elköteleződés és motiváció alapköve. Ha a dolgozó úgy érzi, hogy a munkájának van értelme, melyet a környezete észrevesz és méltányol, akkor nem csak egy fogaskeréknek érzi magát a gépezetben.

A munkavállalók elismerése a virágzó munkahelyi kultúra meghatározó részét képezi, de a mérhető üzleti eredményekre is pozitív hatással van.

Milyen előnyökkel jár tehát egy jól működő elismerési program bevezetése?

1. VONZZA A TEHETSÉGEKET

A Boston Consulting Group 2014-ben egy egész világra kiterjedő felmérést végzett 200.000 munkavállaló és aktív munkakereső bevonásával. 26 különböző paramétert kellett sorrendbe állítaniuk a felmérésben résztvevőknek aszerint, hogy számukra mik a legfontosabb tényezők a munkahely kiválasztása során.

A felmérés alapján a munka és az erőfeszítés elismerése volt messze a legfontosabb faktor, melyet ezek az emberek munkakeresés és munkavállalás során figyelembe vesznek. Érdekes, hogy a “vonzó, fix bér” mindössze a nyolcadik helyen végzett, jóval az interperszonális kapcsolatok mögött végezve.

2. SEGÍT A MUNKAERŐ MEGTARTÁSÁBAN

A Gallup 2016-os nemzetközi felmérésében az elismerési rendszerek hatásait vizsgálta a munkahelyen. Már az eredmények alapján kiadott összefoglaló címe is sokatmondó: Munkahelyi Elismerés: Alacsony Költség, Kiemelkedő Hatás. 

A kutatás egyik legmeglepőbb állítása, hogy a megkérdezettek kétszer nagyobb eséllyel maradnának a munkahelyükön, míg akik teljesítménye nincs megfelelően honorálva, nagyobb valószínűséggel mondanak fel 1 éven belül.

Más nemzetközi felmérések is alátámasztják ezeket a számokat. A Qualtrics amerikai közvélemény kutatása alapján a munkaerő ötször nagyobb eséllyel marad lojális a munkáltatóhoz, amennyiben őt a vezetője illetve a vállalat rendszeresen dicséri, munkáját elismeri. 

3. JAVÍTJA A VÁLLALAT ÉS A MUNKAVÁLLALÓ TELJESÍTMÉNYÉT IS

Elsőre furcsának tűnhet, de a munkahelyi teljesítmény mögött elsősorban lélektani okok állnak, nem pedig képességbeli okok. Egy bejáratott munkakörben az ingadozó hatékonyság okozója a munkát végző valódi személy hangulata. A demotivált, enervált munkaerő sosem fogja olyan produktívan végezni feladatát, mint a kiegyensúlyozott kolléga.

A Glassdoor 2013-ban 2000 felnőtt munkavállalót kérdezett meg a munkahelyi elismerés erejéről. Az önbevallásos felmérés során a résztvevők 81%-a vallotta, hogy jobban és hatékonyabban dolgozik, sőt terhelhetőbb, ha a főnöke észreveszi és méltányolja a munkáját. Ezzel szemben a negatív motiváció ereje nagyságrendekkel kisebb: a kirúgástól való félelem csak a megkérdezettek harmadát sarkallja aktívabb munkavégzésre.

Az elismeréssel ösztönzésnek pedig számtalan formája van, a fizetésemeléstől kezdve a váratlan és meglepetésszerű jutalmakon keresztül a vállalati folyamatokba való bevonásig. Egy azonban közös mindegyikben: abból az alapfeltevésből indulnak ki, hogy a munkavállaló meg is találja az értelmet abban, amit csinál – enélkül ugyanis a dicséret mit sem ér.

4. SARKALLJA AZ MEGÚJULÁST ÉS AZ INNOVÁCIÓT

A munkahelyi elismerés nemcsak a napi rutinhoz kapcsolódó teljesítményben fejti ki áldásos hatását, hanem teret és otthont ad a szikrázó gondolatoknak, az alkotó, kreatív légkörnek. Egy bátorító atmoszférában a gondolatok – és ezzel a konstruktív kritika – áramlása is könnyebben halad, a kollégák organikusan osztják meg egymással és a szervezettel is az innovatív gondolataikat.

Sokszor már az elismerés formája is megteremti az alkalmat az újításra. A FedEx például egyfajta jutalmazási struktúraként vezette be a FedX napot, ahol a munkavállalók a kiemelkedő munkájukért olyan szabadnapokat kaptak, melyben bármilyen projekten dolgozhattak együtt anélkül, hogy teljesítménykényszer alatt álltak volna. Az egyetlen elvárás az volt, hogy a projekt ne kapcsolódjon az általános munkakörükhöz. Ha az ötlet végül nem volt használható vagy kivitelezhető, az nem jelentett semmit – a legfontosabb, hogy olyan újító ötletbörzét hozott, mellyel a vállalat is profitált, míg a munkaerőt pedig kimozdította a napi szorító rutinból.

5. MEGALAPOZZA A MUNKAHELYI KULTÚRÁT

Tételgondolatunk, hogy a munkahelyi elismerés a virágzó munkahelyi kultúra szilárd támpontja és ékköve egyben. Közvetlenül kapcsolódik a visszajelzés kultúrájához, és ezzel pedig a hierarchikus főnök-beosztott viszonyhoz is.

A munkavállalónak a vezetővel és közvetetten magával a szervezettel fennálló kapcsolatában meghatározó szerepe van annak, honnan és milyen formában kap visszajelzést.

Az O.C. Tanner 2018-as globális riportjában a munkahelyi kultúra középpontjába állította az elismerési rendszereket és azok hatásait. A munkavállalók méltatása, az elvégzett munka elismerése a munkahelyi kapcsolatteremtés első és legfontosabb lépései közé tartoznak.

Egy 2018-as kutatásból kiderül, hogy “a magyar munkavállalók számára a munkáltatóhoz való kötődés legfontosabb tényezője a jó csapat. A fizetés a férfiaknál a második helyen áll, nők esetében pedig a hatodik helyre került a sorrendben. Kimondhatjuk: amelyik cég csak a fizetést gondolja a megtartás eszközének, az tévúton jár” 

Ha egy feladatot végzünk, elsőként azt szeretnénk tudni, hogy jól csináljuk-e. Ha kész vagyunk, tudni szeretnénk, a teljesítményünkről és eredményünkről mit gondol a vezetőnk, a munkatársaink és az ügyfeleink is.

Az virágzó munkahelyi kultúra ugyanis mágnesként vonzza a tehetségeket és a hatékonyságot. Az a munkahely pedig, ahol alkalmat, időt és teret szánnak a tehetségek és teljesítmény elismerésére, átlagosan 20%-al válik vonzóbbá a munkahelyet keresők szemében is.

A cikk eredetileg az Eureka Blogon jelent meg.