Naponta vállalkozások millióival fordul elő szerte a világon, hogy a szaporodó kibertámadások közepette megerősítenék biztonsági rendszerüket, MI-alapú chatbottal gyorsítanák meg az ügyfélkiszolgálást és a belső kommunikációt, vagy éppen a különböző üzleti területekről érkező óriási mennyiségű adatot hasznosítanák a legjobb stratégiai döntések meghozatalában. Csakhogy a hasonló projektek megvalósítása speciális technológiai tudást igényel. Így szűkebb munkaerőpiaci szegmensből tudnak meríteni a cégek, miközben már az alapvető fejlesztői tudás megszerzése és megtartása is óriási kihívást jelent: egy profi szoftvermérnök toborzása átlagosan 43 napot vesz igénybe, miközben a fejlesztők közel fele csupán 1-2 évet tölt egy adott cégnél.
„A technológiai kompetenciahiány – különösen a legtrendibb területeken, mint a mesterséges intelligencia, az adattudomány és az IT-biztonság – komoly problémát jelent a cégeknek, a betervezett projektek megvalósítása ugyanakkor nem csúszhat éveket, mert az óriási hátrányba hozná őket a digitalizációs versenyben. A hiányzó szakértelem pótlására megkereshetnek külső tanácsadót, aki iránymutatást adhat. Kiszervezhetik a teljes folyamatot, ami számos logisztikai, bizalmi és minőségbiztosítási kérdést vet fel. Azonban egyre népszerűbb a két megoldás előnyeit egyesítő „team augmentation”, vagyis a kiterjesztett csapatok alkalmazása, amikor a saját munkaerőt egészítik ki a cégek külső szakemberek bevonásával egy-egy projekt erejéig” – hívta fel a figyelmet Gönczy Gábor, a Stylers információ-technológiai cégcsoport ügyvezető-tulajdonosa.
Kulcstényező a megfelelő partner kiválasztása, de pontosan kell tudnunk, mit akarunk
A vállalatok 60%-a már most is él a lehetőséggel, hogy az elnyúló, HR-erőforrásokat és IT-büdzsét nem kímélő toborzási folyamatok helyett inkább a flexibilis, gyors és költséghatékony „team augmentation” megoldásokat válassza. A jövőben várhatóan még jelentősebb lesz a belső kompetenciahiány kezelésében az ilyen típusú külső támogatás. A kiterjesztett csapatok tagjai akár más kontinensről vagy időzónából is hozzá tudnak járulni a közös projekt sikeréhez, vagyis azonnal kitágul azon szakemberek köre, akiknek a tudását hasznosíthatjuk. Ezek az együttműködési modellek az egyre hangsúlyosabb soft skillek meglétét feltételezik, mint a jó kommunikációs készségek, alkalmazkodás, agilitás és képesség a csapatmunkára. Amennyiben készségbeli hiány merül fel a belső munkavállalói körben, egy-egy ilyen projektből sokat tanulhatnak a kollégák is.
Felmerül a kérdés, hogyan tudunk külső specialistákat bevonni a különböző technológiai területekre. Az első és talán legfontosabb lépés a teljeskörű belső audit, mellyel feltárhatjuk, hogy milyen szakemberekre és kompetenciákra van szükségünk ahhoz, hogy teljesítsük a kitűzött célokat, valamint érdemes egy belső menetrendet is kialakítani, hogy világosan lássuk az időkereteket és pontos elvárásokat tudjunk támasztani a külső munkaerő felé.
Ezt követően azonosítanunk kell azon lehetséges partnerek körét, akik segítségünkre lehetnek a szükséges tudás bevonásában. Ha pedig megtaláltuk a számunkra legmegfelelőbbet, indulhat a kiterjesztett csapat összeállítása, az új tagok beillesztése, majd a közös munka.
„Mi tipikusan az egyenlet másik oldalán állunk, hiszen a technológiai terület legszélesebb köréből segítünk szaktudást bevonni a cégeknek, de az együttműködések kapcsán azt látjuk a legfontosabbnak, hogy világos szabályrendszer mentén történjen a közös munka. Ez lehetővé teszi, hogy minden csapattag – akár belső, akár kívülről bevont munkaerőről van szó – tudja, mi a feladata és milyen szerepe van ebben az új szervezeti és szakmai modellben” – teszi hozzá Gönczy Gábor.
A startupok és mikrovállalkozások megmentője
A legutóbbi felmérésekből azt is tudjuk, hogy még az árérzékeny magyar piacon is kiemelkedő elvárás a technológiai szakemberek körében, hogy a fizetési színvonal mellett legyenek szakmai kihívások, potenciál a folyamatos tanulásra és a karrierút fejlesztésére. Lehetőségek hiányában a szakértők gyakran pozíciót vagy céget váltanak. Ilyen esetekben is segíthetnek a kiterjesztett csapatok. A „team augmentation” szinte garantálja, hogy motivált, érdeklődő új tagokat vonhatnak be a cégek a meglévő munkavállalók mellé.
Gönczy Gábor szerint ez egyben nagy lehetőség a kisebb vállalkozások és főként a startupok számára, ugyanis ezeknél a cégeknél alaphelyzet a folyamatos és gyors változás, valamint nagy kihívást jelent a szolgáltatások skálázása, az újabb és addig ismeretlen terepnek számító projektek végrehajtása. Emellett a „kicsik” nyilvánvaló hátránnyal indulnak a kiforrott vállalati kultúrát, menő irodai tereket és komplex képzési rendszert kínáló piaci óriásokkal szemben. Számukra kulcsfontosságú megoldást jelenthet a külső tudás problémamentes, gyors és költséghatékony bevonása.
