2020-at alapjaiban határozta meg a koronavírus-világjárvány, az év elején az első hullám, a végén pedig a 2. és 3. hullám fektette két vállra a világ országait. A pandémia világszinten minden kormányt igen komoly korlátozó intézkedések meghozatalára késztette. A vírus terjedésének megakadályozása, illetve az emberek távolságtartásának biztosítása érdekében sok vállalkozás kénytelen volt bezárni a kapuit, más helyeken a termelés állt le, sok munkavállaló pedig kényszerpihenőt kapott.

A 2020-ra vonatkozó friss Eurostat statisztika szerint az EU-ban 5 csúcsot regisztráltak a munkából való távolmaradás mérésekor: a klasszikus január eleji, augusztus közepi és december végi csúcsokon túl megjelent két, eddig nem tapasztalt, az áprilisi és a novemberi, ami egyértelműen a Covid-19 számlájára írható.

2020 áprilisában például a 15. héten 34 millióval több munkahelyi hiányzást jelentettek az EU-ban, mint ami átlagosan 2015-2019 között volt tapasztalható ugyanezen a héten. Ennél valamivel enyhébb volt az 5. csúcsnyak számító november, amikor is a 46. héten 6,7 millióval több hiányzást regisztráltak a 2015-2019-es átlaghoz képest.

Mi számít munkahelyi hiányzásnak?

Az Eurostat jelen esetben minden munkahelyi hiányzást ért ezalatt a terminus alatt, ami azt jelenti, hogy a távollét fakadhat előre megtervezett szabadságból, de ugyanígy ide tartoznak az előre nem látható távollétek is, úgy mint a betegség vagy váratlan vészhelyzet.

Óriás csapást kapott a magyar munkaerőpiac

Az Eurostat adataiból a magyar adatok elemzésénél is látni, hogy az itthoni csúcsok egyértelműen megegyeznek az európai tendenciával. Nálunk is a 3 klasszikus, sok szabadsággal teli időszak mellett egyértelműen azonosítható az úgynevezett 4. és 5. hiányzási csúcs.

A negyedik, azaz a tavaszi csúcs jóval magasabb volt, mint az 5. őszi. A tavasszal kapcsolatban érdemes azt is kiemelni, hogy 10 hét leforgása alatt, a 13-23. hét között összességében több mint 4 millióval (!) több munkahelyi hiányzást regisztráltak Magyarországon, mint 2015-2019 között átlagosan ebben az időszakban.

Bár a tavaszitól jócskán elmaradt, de azért mégis látványos volt a 2020-as év végén tapasztalható őszi munkaerőhiányzás is. Ennek a csúcsa a 47. héten volt november végén, amikor összesen 149 ezer munkahelyi hiányzást regisztráltak, ami több mint a duplája volt a 2015-2019 között átlagosan tapasztalható 70 ezernek. Összességében azt lehet mondani, hogy a 45-50. hét között összesen 400 ezerrel több munkahelyi hiányzást mértek Magyarországon 2020-ban, mint az azt megelőző 5 évben átlagosan ugyanebben a periódusban.

Nagyot ütött a két Covid-csúcs

A kiadványból és a legfrissebb számokból jól látszik, mennyire brutálisan követték le a magyarországi munkaerőpiaci hiányzások mind a koronavírus első, mind pedig a 2-3. hullámának nyitányát is. Mindez pedig predesztinálja azt, hogy a 2021. márciusi nagy lezárás is hasonlóan aggasztó képet fog majd festeni a helyzetről ebben a tekintetben.

Ahogy pedig a számokból is láttuk, a 4-5. hiányzási csúcsok összességében Magyarországon azt jelentették, hogy 4,4 millióval (!) több távollétet regisztráltak a munkáltatók, mint amennyit ugyanezekben az időszakokban 2015-2019 között mértek átlagosan. Sőt, a 2020 áprilisi legsötétebb héten többen maradtak távol a munkától Magyarországon, mint amennyien 2015-2019 között klasszikusan a legfelkapottabb augusztusi nyaralóhétben szoktak.