Sokan vallják, hogy óriási és kézzel fogható különbségek vannak a generációk között, és komoly teóriákat építenek ezekre, míg mások egy nagy lufinak tartják a témát, és úgy vélik, maximum csak korosztálybeli különbségekről beszélhetünk, melyek mindig is léteztek. Gondoljunk csak a „Bezzeg az én időmben” kissé kesergő szófordulatra, ami tulajdonképpen a legtöbb ötven pluszos ember száját elhagyja időnként.
Nagy-Józsa Dorottya business coach felháborodott cikket közölt a minap saját blogján, melyben kikérte magának a Z-generáció nevében a Medián kutatás eredményeit. Ezen eredményekből ugyanis az derül ki, hogy a Zét szinte csak a fizetés érdekli, egész pontosan az, hogy "a Z generáció tagjai egyértelműen elszakadnak az Y generáció trendi vállalkozás felfogásától, és legfontosabb munkahelyi tényezőként toronymagasan a fizetést jelölik meg. Ijesztő, milyen alacsony pontszámot kapott a társadalmi felelősségvállalás vagy a jó hírnév, esetleg a sokszínűség. Ez azt jelenti, hogy a Z generáció sokkal földhözragadtabb, egyfajta "zsoldos" szemléletmódot követ, ahol az egyén, az ego érvényesülése a legfontosabb tényező, és amiből minden más külső tényezőt kizárnak... Nyilván van különbség generációk között, de korántsem ekkora” – teszi hozzá.
Honnan tudná, még nem volt főnöke…
A blogger coach értelmezése szerint a korosztálybeli különbségeknek van inkább jelentőségük, például egy 14-25 éves fiatal nem számol még a főnök személyiségével mint jelentős tényezővel, mivel nem sok főnöke volt még. Ugyanígy a társadalmi felelősségvállalás sem kap magas pontszámot a munkahelyi elvárások közt, tekintve, hogy a 14-25 éves korosztály tagjai még nem is feltétlen tudják, hogy pontosan mi az.
„A generációt és az életkori sajátosságokat összekeverni nem lehet és nem is szabad. Egy ilyen kutatás eredményeinél nem az a kérdés, hogy a válaszok alapján a Z generáció miben különbözik az Y-tól vagy az X-től, vagy akárkitől. Hanem az, hogy a Z generáció válaszai miben különböznek az Y generáció akkor adott válaszától, amikor ők voltak 14-25 évesek.” – összegzi véleményét Nagy-Józsa Dorottya.
14 vs. 60 éves AGY
Steigervald Krisztián, az Emocionális Marketing Kft. generációs tanácsadója szerint természetesen annál komolyabb kérdésről van szó, hogy rásüssük a „lufi” minősítést. Igenis komoly generációs különbségek vannak, amiket egy vezetőnek, hr-esnek vagy épp marketingesnek illik tudomásul venni, ha meg akarja szólítani az adott generációt. Ezeknek a generációs különbségeknek az oka pedig a rendelkezésre álló eltérő lehetőségekben keresendő. „Trendek vannak, melyek hatással vannak az emberekre, a fiatalokra jellemzően nagyobb hatással, mint az idősebbekre, és ezekből alakulnak ki a generációs különbségek, melyek mind gondolkozásban, mind viselkedésben megjelennek” – kezdi Steigervald.
Például a digitalizáció olyan komoly hatással van a Z és az alfa generáció agyára, hogy biológiailag is kimutathatóak a különbségek. Ezzel magyarázható, hogy a „kütyükön” felnövő fiatalok rövid távú memóriája fejlettebb, mint az idősebbeké. Természetesen az idősebb generáció agyában is megfigyelhetőek eltérések a túl sok képernyőhasználattól, de nekik már a hosszú távú memóriatartományuk eddigre kifejlődött, így a különbségek mégis csak megmaradnak. Tehát az egyedfejlődésbe nyúlnak bele a trendek, az információmennyiség megnövekedése (mely ma már háromszorosa a hatvan évvel ezelőttinek) és az információk megjelenése, terjedése (digitalizáció) formálja az agy feldolgozóképességét, a fókuszálás módját és ebből következően például a döntéshozatal sebességét, a viselkedést. Mégpedig az eltérő generációkat eltérő mértékben – zárja gondolatait a szakember.
A görögök óta nincs új a nap alatt
Füzér Gábor pszichológus tanácsadó coach szerint is természetesen vannak különbségek egyes generációk közt, de ha például hr-esként vagy vezetőként arra igyekszünk rájönni, hogy mi motiválja az eltérő generációkat, azaz az embereket, akkor azért nincs sok új a nap alatt a görögök és Maslow óta. „Az új generációk és a digitális világ láttán riadtan keresni kezdtük, hogy vajon mi motiválhatja a fiatalokat, holott, ha a fő területeket nézzük, akkor tudhatnánk, hogy az emberi természetben nem sok változott” – véli a tanácsadó. Mindenkinek az alapszükségletei a legfontosabbak, utána pedig az emberi alapértékek, úgymint megbecsülés, felelősség, csoporthoz tartozás.
