Évekkel ezelőtt bejárta a világot a hír, hogy Svédországban átálltak a hatórás hétköznapokra, két órával csökkentve így az előírt napi munkavégzést. A szkeptikus hangok ellenére a svédek pozitívan számoltak be a változás eredményeiről. Azóta több kutatás is készült a jelenség felmérésére, amikkel párhuzamosan egyre több ország rövidíti a munkaidőt. Mi a helyzet itthon, hogy állunk a munkaórákkal? Szigeti Nikoletta, a Profession.hu Services üzletágvezetője vázolja a jelenlegi helyzetet és a jövőbeli kilátásokat.

A gyári munka valószínűleg egyre inkább a színjátékhoz fog hasonlítani a közeljövőben, legalábbis ami az emberek által elvégzett feladatokat illeti. A legújabb robotok ugyanis a munkások megfigyeléséből tanulnak, és amint összegyűjtötték a műveletsorok reprodukálásához szükséges adatokat, ki is váltják az emberi munkaerőt. Persze egyelőre csak ritkán alkalmaznak ilyen fejlett mesterséges intelligenciát az üzemekben, de a technológia terjedőben van, és mindinkább átalakítja a gyári dolgozókkal szembeni elvárásokat.

A koronavírus miatt nemcsak az állandó bizonytalansággal, a távolságtartással és a folyton változó munkahelyi viszonyokkal kell szembenéznünk, hanem egy egészen új jelenséggel is, melyet egyszerűen „poszt-COVID felmondási lázként” emlegetnek. A pandémiát megelőző időszakhoz képest kiugróan sok munkavállaló hagyja ott állását világszerte, a jelenség pedig kezd Magyarországra is begyűrűzni: a hosszú évek óta gürcölő emberek a globális krízis hatására rádöbbentek, hogy nem akarják folytatni a stresszel, kötöttségekkel és az ebből fakadó betegségekkel járó életvitelt. De mi történne akkor, ha lenne egy digitális másunk, aki elvégezné helyettünk a mindennapi feladatokat? Vajon jó lenne, ha unokáink a halálunk után is beszélgethetnének mesterséges avatárunkkal? A Stylers Group szakértői bevezetnek minket a digitális halhatatlanság világába – amely ma már nem csak sci-fi.

1930-ban a 20. század egyik legnagyobb hatású közgazdásza, John Maynard Keynes egy azóta gyakran idézett esszéjében azt jósolta, hogy 2030-ra az átlagos munkaidő heti 15 órára fog csökkenni - írja a G7.

Szállodában vagy rendezvényközpontban tartott konferenciák, tömött termekben, távolságtartás nélkül, svédasztalos büfével. Ez már a múlt, de mi lesz a jövő a pandémia után?

A home office és a rugalmas munkavégzés elterjedésével egyesek szerint még inkább kinyílik a világ és még többen dolgozhatnak távmunkában a jövőben. Ráadásul a valós idejű munkavégzést (azaz amikor mindannyian ugyanakkor végezzük munkánkat) kiegészítheti vagy felválthatja az aszinkron kommunikáció és munkavégzés. Mit jelent ez pontosan, milyen előnyökkel és hátrányokkal számolhatunk?

A globális koronavírus-járvány következtében a munkavállalók 35%-a fontolgat munkahelyváltást a következő 12 hónapban, derül ki a Kaspersky „Securing the Future of Work” (azaz a Munka jövőjének biztosítása) című jelentéséből. A karrierváltás válaszadók által említett két legfőbb mozgatórugója az adott körülmények között teljesen természetes és érthető is: az egyik a magasabb fizetésre való törekvés (49%), a másik pedig a munka és a magánélet közötti megfelelő egyensúly kialakítása (41%).

A blockchain-technológia alkalmazását sokan még mindig a kriptovaluták körére határolják be, pedig az élet számos területén képes teljesen átalakítani az eddig megszokott folyamatokat. A PwC Time For Trust című tanulmánya szerint a blockchain-megoldások gazdasági hatása 2030-ra a globális GDP 1,4 százalékát fogja kitenni, azaz a technológia alkalmazása 1,76 billió dollárral járul majd hozzá a globális GDP értékéhez. Mik lesznek a blockchain legmeghatározóbb alkalmazási területei a jövőben? Melyiknek lesz a legnagyobb gazdasági hatása? Mely országok fognak élen járni a fejlődésben? A kutatás ezekre a kérdésekre is kitért.