hero
Szijjártó Noémi
Becsült olvasási idő: 2 perc
Az alvás mint versenyelőny

Eddig soha nem tapasztalt mértékben romlik a felnőtt magyar emberek alvásminősége – derült ki a Szinapszis kutatóintézet éves jelentéséből, amit az Alvás Világnapja alkalmából tettek közzé. Világjelenségről van szó – hívja fel a figyelmet a nemzetközi alvásszervezet, így a fő üzenet egyértelmű: szükség van a felnőttek edukációjára a munkahelyeken is, hogy miként lehet jobban aludni.

2025.március 14-én emlékeztünk meg az Alvás Világnapjáról. Több mint 80 országban került megrendezésre az esemény, hazánkban idén tartották a 16. alkalmat. Célja, hogy erősítse a globális trendet, az emberek egyre rosszabbul alszanak.

A kialvatlanság korát éljük 

Az álmatlanság nem csupán az egészségnek, de az üzletnek is rossz: az USA-nak több mint 4 milliárd dollárjába kerül a nem alvás. A munka és az alvás nagyon szorosan összefügg, hiszen az életmódunk van a legnagyobb hatással a teljesítményünkre. Kiégés, stresszes munka, teljesítmény, alvászavar. A képlet egyszerű, mégis kevesen foglalkozunk tudatosan az alvásminőségünk fejlesztésével, pedig a jó alvás tanulható, fejleszthető. 

Egyre több hazai vállalat ismeri fel, hogy a jó alvás versenyelőny, így a jólléti stratégiájukban hangsúlyt fektetnek a munkatársak edukációjára, fejlesztésére is alvás témában.

De mit mondanak a számok? Hogyan alszanak ma Magyarországon?

13 alvásminőségi indikátor közül 6 folyamatosan romló tendenciát mutat, de ebből 5 szignifikánsabb rosszabb, mint az elmúlt évben:

  1. 41 százalék gyakran horkol (apnoe);
  2. 65 százalék fáradtabban ébred, mint ahogy lefeküdt;
  3. 38 százalék napközben akaratlanul elbóbiskol;
  4. 22 százaléknál előfordul, hogy arra ébredt, hogy nem vett levegőt;
  5. 45 százaléknál előfordul, hogy lábában elalvás előtt / alvás közben nyugtalanító, kellemetlen érzést tapasztal;

+1: a felnőttek 49 százaléka nehezen alszik el.

A munkavégzésnek tehát komoly hatása van az alvásra, számos faktor befolyásolhatja az alvásunkat. Ilyen a hosszú munkaidő (késleltetett alváskezdés), a túlzott digitális eszközhasználat, vagy a többműszakos és váltott műszakos munkarend (eltolt cirkadián ritmus – kimondottan sok az alvászavar). 

Aki rosszul alszik annak a kognitív képességei romlanak,

hiszen nem vagyunk képesek megfelelő döntéseket hozni. Jelentősen növekszik a táppénzes kollegák aránya, illetve a munkahelyi balesetek száma is.

A felnőttek közel fele nehezen alszik el, hiszen pörögnek a gondolatok, az agyunk nem tud kikapcsolni. Egyre többen ébrednek fel éjszaka is és kezdődik az akár órák hosszat tartó agyalás: a le nem kezelt stressz negatívan hat az alvásminőségre. Az éjszaka a nappalban van elásva – és ez fordítva is igaz: amilyen az éjszakánk olyan lesz a nappalunk is. 

Ezért kiemelten fontosak az alvást, regenerációt támogató munkahelyi programok. Az alvás nemcsak személyes ügy. Hosszú távú versenyelőnyhöz vezet, ha a munkáltató rendszeres edukációval (előadások, workshopok), szűrővizsgálatokkal, szakorvosi konzultációkkal, tanácsadással segít, hogy jobban aludjunk.  

Szerinted kinek a felelőssége, hogy a munkavállaló pihentetően aludjon? A dolgozóé? A szervezeté? A HR-é? Te munkahelyeden elegendő figyelmet fordítanak az alvás fontosságára? Ha szeretnéd, hogy a Te cégednél is kipihentebb kollegák legyenek, az Alvás Világnapja jó lehetőség a munkavállalók edukációjára.

A szerző wellbeing mentor, a Jótalszom Egészségprogram alapítója.

(Borítókép: Adobe Stock)