hero

Forrás:

Molnár Péter

Rovat:

Tech & AI
Becsült olvasási idő: 2 perc
Az Ai-hatékonyság paradoxona: Így olvad el a megspórolt idő

A mesterséges intelligencia munkahelyi bevezetésétől sok szervezet gyorsulást és hatékonyságnövekedést vár. A friss tapasztalatok szerint azonban a nyereség jelentős része „elolvad” az alacsony minőségű AI-tartalmak utólagos javítása közben – számolt be róla az amerikai HRDive szakportál egy globális kutatásra hivatkozva.

Hiába az előzetesen megspórolt idő, egy globális kutatás azt találta, hogy a dolgozók 85 százaléka szerint az Ai-eszközök használatával hetente felszabaduló 1-7 órányi idő jelentős része – mintegy 40 százalék – elvész a rosszminőségű Ai-megoldások javítgatásával. A Workday nemzetközi HR-szolgáltató szerint ráadásul a HR-es szakemberek különösen sokszor kénytelenek javítani, pontosítani és átdolgozni a nem megfelelő AI-outputot.

Ai KPI: Az időnyereség és a javítási idő paradoxona

Bár a mesterséges intelligencia produktivitásra gyakorolt pozitív hatása kapcsán a szervezetekben aligha lehetne a jelenleginél nagyobb reményeket megfogalmazni, a tárgyalt kutatás eredményei hűteni látszanak a tech-optimizmust. Az amerikai munkaügyi szakportál, a HRDive felhívja a figyelmet, miszerint a mesterséges intelligenciával elért minden 10 megspórolt órából majdnem 4 óra azonnal „elolvad” – a munkavállalói becslések szerint 37 százalékot semlegesít az utómunka.

A „nettó” értékteremtés sem nevezhető automatikusnak, sőt a kutatásban mindössze a megkérdezettek 14 százaléka mondta azt, hogy következetesen pozitív eredményt hoz magával a munkájában a mesterséges intelligencia használata. Másként fogalmazva, csupán minden tizedik munkavállaló érzi biztosan úgy, hogy nemcsak gyorsabban végez, hanem jobb minőségű munkát is készít az Ai-bevonásával.

Miért fontos ez a HR-nek?

A kutatás kiemeli, hogy a különböző munkakörök közül a HR-területen találkozhatunk a legmagasabb arányban a javítás szükségességével. Mindez vélhetően összefügg azzal a ténnyel, hogy a HR-ben az output – legyen az külső vagy belső kommunikációs szöveg, szabályzat, toborzási vagy teljesítményértékelési anyag – tárgyi pontossága és megfelelő hangneme hatalmas megítélési és compliance-kockázatokat hordoz magában.

A report „AI-adóként” írja le azt a jelenséget, amikor a vezetők a mesterséges intelligencia használatával elért bruttó időmegtakarításra fókuszálnak, de nem számolnak a pontosítással, javítással, stilisztikai korrekcióval töltött órákkal. A kutatás szerint a probléma ott jelenik meg leginkább, ahol az intenzív AI-használat szervezeti bevezetését nem kíséri megfelelő készségfejlesztés, munkakörtervezés és támogatás.

A Workday közlése szerint a felmérést a Hanover Research végezte 2025 novemberében, globálisan 3 200 válaszadó bevonásával; a minta a legalább 100 millió dollár éves árbevételű szervezetek teljes munkaidős, AI-t aktívan használó alkalmazottait fedte le.