A Z generációról egyre gyakrabban mondják, hogy fegyelmezetlen, mindent igazságtalannak érez, és utál dolgozni – olvasható a The Guardian cikkében. A Wall Street Journal egyik nagy visszhangot kiváltó publicisztikája odáig ment, hogy az egész korosztályt „alkalmatlan a munkára” generációnak nevezte. Sokan közben arra emlékeznek, hogy nagyon hasonló sztereotípiák érték korábban a millenniálokat is.
Adam Grant, a Wharton Business School szervezetpszichológusa szerint ez nem új jelenség.
„Minden generáció hajlamos panaszkodni a mellette lévőre”
– mondta.
„Régen mindenki utálta a millenniálokat, most a Z generáció van soron.” Szerinte a gond ott kezdődik, hogy az idősebb korosztály a saját jelenlegi érett önmagához hasonlítja a fiatalokat. „Hajlamosak vagyunk a fiatalabb generációt a jelenlegi önmagunkhoz hasonlítani, ami hiba, mert a legtöbb ember húszévesen sokkal nárcisztikusabb és énközpontúbb, mint negyvenévesen. Ez a fejlődés és az érés része.”
Grant szerint ma azért is erősebb a feszültség, mert a Z generáció úgy nőtt fel, hogy azt látta: a pénzügyi és politikai intézmények nem hozzák el a stabilitást és a jólétet, amit ígértek. Így sokan nem hisznek már semmilyen kimondatlan bizalmi megállapodásban munkavállaló és munkáltató között. „Elmúltak azok az idők, amikor az ember belépett egy céghez, ott maradt harmincöt évig, ott tervezte a nyugdíját, és elvárta, hogy a cég gondoskodjon róla” – mondta. „Ha megnézzük, hány leépítés és tömeges elbocsátás történt, azok óriási árulásként hatnak a munkavállalók szemében.”
Madeline Miller vezetői és szervezeti kultúrával foglalkozó szakember szerint a Z generáció számára a rugalmasság, az értelmes munka és a jóllét fontosabb, mint a túlóra és az előléptetés. A szakértők szerint ma már többféleképpen lehet pénzt keresni a nagyvállalati rendszeren kívül is:
„Ma már sokkal több módon lehet pénzt keresni a vállalati mókuskeréken kívül, és ezek szabadságot és rugalmasságot adnak, ezért sokkal magasabb elvárásokkal lépünk be a munka világába.”
A munkához való hozzáállás technológiai oldalról is változik. Shah szerint a Z generáció nem lát értelmet a túlórában, inkább az „okos munkára” koncentrál: a mesterséges intelligencia eszközeit úgy használja, hogy egy tízórás feladatot öt óra alatt végezzen el. A Deloitte egyik, az év elején megjelent kutatása szerint a Z generációs dolgozók több mint fele rendszeresen használ mesterséges intelligenciát a munkájában. Ugyanez a kutatás azt is mutatja, hogy az értékek és prioritások elmozdulnak: a Z generációs munkavállalók 89 százaléka, a millenniálok 92 százaléka nagyon vagy valamennyire fontosnak tartja, hogy a munkája értelmes célt adjon a számára, és így érezzen elégedettséget.
A szervezetek szempontjából a generációs feszültségek kezelése nem választható extra, hanem üzleti kockázat. Azok a szervezetek, amelyek félresöprik vagy leírják a Z generációs kollégáikat, saját teljesítményüket veszélyeztetik. Az idősebb generációknak rengeteg tudása és tapasztalata van. A fiatalabbak friss nézőpontot és magabiztos digitális készségeket hoznak. Ezt a két dolgot kellene egymásba oltani a generációk között – állítják a szakemberek.
(Borítókép: Adobe Stock)
