hero

Forrás:

Store Insider
Becsült olvasási idő: 4 perc
Fenntarthatóság a gyakorlatban: hogyan hatnak az ESG elvek a magyar vállalatokra?

A BDO Magyarország ESG üzletága 9 közép-kelet-európai iroda részvételével a régió vállalatainak fenntarthatósághoz való hozzáállásáról, a területen tett kezdeményezéseiről és az ESG-vel kapcsolatban azonosítható akadályokról készített nemrég előremutató kutatást. Az eredmény ugyanakkor nem túl pozitív: sem a magyarországi vállalatok, sem a régió nem teljesít jól egyelőre az ESG területén.

Q&A

Mit jelent pontosan az ESG?

Az ESG (környezeti – Environmental, társadalmi – Social, és vállalatirányítás – Governance) szavakból álló betűszó, amely egyre meghatározóbb tényező a vállalatok működésében. Nevéből adódóan nem csupán környezetvédelmi, hanem társadalmi és vállalatvezetési irányelveket is tartalmaz.

Miért fontos az ESG?

A szabályozási és a piaci trendek az ESG jelentések növekvő jelentőségét mutatják, hiszen az ESG általános szabályozási elvvé kezd válni, valamint a befektetők és pénzügyi elemzők egyre inkább beépítik az ESG-szempontokat az értékelési modelljükbe a világot érintő globális környezeti és társadalmi kihívásokra válaszolva. 

Mi a helyzet az ESG-vel Magyarországon?

Legutóbb a magyar Országgyűlés 2023 végén fogadott el előremutató ESG-törvényt, ami a vállalatok jelentéstételi kötelezettségét és beszállítói láncuk ESG érettségének vizsgálatát írja elő. A BDO kutatása szerint viszont csak a magyar vállalatok 33%-a készített eddig ESG-jelentést.

Mi az a CSRD-irányelv?

A vállalati fenntarthatósági jelentésről szóló irányelv (Corporate Sustainability Reporting Directive – CSRD) biztosítja, hogy a vállalatok a kettős lényegesség elve alapján megfelelő információkat tegyenek közzé fenntarthatósági kockázataikról és lehetőségeikről, valamint azok emberekre és környezetre gyakorolt hatásáról.

Mik az ESG gyakorlatba ültetésének legnagyobb akadályai Magyarországon?

A kelet-közép-európai vállalatok, így a hazaiak jelentős része a közvéleménykutatás szerint nincs felkészülve az ESG-jogszabályra, leginkább a kapacitás- és információhiány, valamint az összetett és időigényes módszertanok akadályozzák őket abban, hogy az ESG-kritériumokat beépítésék a döntéshozatali folyamataikba és a jelentéstételbe. 

Az ESG-törekvések irányai

A BDO Magyarország ESG üzletágának vezetésével készített előremutató, tanulságos ESG-közvéleménykutatást 5500 ügyfél bevonásával összesen 9 országban (Csehország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia, Szlovákia és Szlovénia). 

A felmérésben résztvevő vállalatok 83%-a szerint az ESG a jövőben rendkívül vagy nagyon fontos lesz üzleti működésük szempontjából.

A fenntarthatósággal kapcsolatos szempontok integrálását a vállalati döntéshozatalba azonban leggyakrabban az Európai Unió és a nemzeti kormányok szabályozási követelménye ösztönzi. Fontos motiváló tényező még a hírnév növelése és a tulajdonosi elvárások, valamint az érdekelt felek (pl. bankok) elvárásai.

A kérdőív eredményei szerint a vállalatok több mint 40%-a hajlandó többet költeni a jövőben az ESG-re, mint eddig, míg a vállalatok fele (52%) ugyanannyit költene, mint az előző évben. A megkérdezettek 77%-a az energiahatékonyságra és a zöld energetikai beruházásokra összpontosít, 18%-a pedig a fenntarthatósággal kapcsolatos adatok gyűjtésére koncentrál. 

A kutatás feltárt néhány különbséget abban, hogy a kkv-k és a nagyvállalatok hogyan integrálják az ESG-intézkedéseket működésükbe. A nagyvállalatok fele nagy vagy rendkívül nagymértékben összpontosít a szén-dioxid-kibocsátásra és a karbonsemlegességre, nagyobb hangsúlyt fektet az etikus magatartásra és az átláthatóságra, mint a kis- és középvállalkozások.

A társadalmi kérdésekben viszont a kkv-k motiváltabbak, ők 8%-kal fontosabbnak ítélték a munkavállalók jóllétét és 15%-kal fontosabbnak az oktatást, a képzést és az emberi jogokat a nagyvállalatokkal szemben.

Új szabályozás, alacsony felkészültség

A vállalati fenntarthatósági jelentésről szóló irányelv (Corporate Sustainability Reporting Directive – CSRD) biztosítja, hogy a vállalatok a kettős lényegesség elve alapján megfelelő információkat tegyenek közzé fenntarthatósági kockázataikról és lehetőségeikről, valamint azok emberekre és környezetre gyakorolt hatásáról.

Ez az irányelv azt is előírja, hogy a fenntartható jelentéstételre vonatkozó jogi kötelezettségeknek való megfelelés érdekében a vállalatok szabványokat alkalmazzanak. Az Európai Bizottság a CSRD-vel összhangban közös jelentéstételi standardokat fogadott el (European Sustainable Reporting Standards – ESRS), melyek kötelezőek az irányelv hatálya alá tartozó vállalatok számára. Ezt az irányelvet ültette be a magyar jogrendbe a tavaly elfogadott ESG-törvény.

Ugyan a kutatás szerint a vállalatok 20%-a már készített ESG-jelentést, és további 40% tervezi a közeljövőben a riport elkészítését, a megkérdezettek 40%-a azonban nem tervez ESG-jelentést készíteni (a kkv-k kétharmada és a nagyvállalatok egyharmada).

A kutatásban résztvevő magyar vállalatoknál hasonló arányok figyelhetők meg: 33%-a készített már ESG-jelentést, 44%-ánál pedig tervben van az első fenntarthatósági jelentés elkészítése. A megkérdezett magyar cégek több mint felére (56%) vonatkozik a CSRD szabályozás, azonban ezen vállalatok csupán 20%-a van ennek tudatában, ezért fontos a vállalatok megfelelő tájékozódása.

Tanácsok az ESG-vel kapcsolatban vállalatok számára

 

  1. Tájékozottság. Figyelje és ismerje meg az új, fenntarthatóságra összpontosító szabályozásokat, különösen az ESG-törvény előírásait!
  2. Tudatosság. Ellenőrizze, hogy a szabályozásnak van-e közvetlen vagy közvetett hatása a működésére!
  3. Felkészültség. Szánjon időt az előkészületekre, kezdje el időben a felkészülést, mivel a feladatok összetettek és időigényesek lesznek!
  4. Éleslátás. Őrizze meg versenyelőnyét és őrizze meg üzleti rugalmasságát stratégiai gondolkodással!

A cikk eredetileg a Store Insider oldalán jelent meg.