Azok, akik tartanak szünetet, 13%-kal magasabb pontszámot érnek el a produktivitás skálán, mint azok, akik nem tartanak, és 62%-kal magasabbat a munka és a magánélet egyensúlya terén, kiemelve, hogy a munkával töltött idő minősége fontosabb, mint a mennyisége. Ezek a fő üzenetei annak a felmérésnek, amely több mint 10 000 munkavállaló bevonásával készült idén augusztusban és szeptemberben az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Ausztráliában, Franciaországban, Németországban és Japánban.
A felmérés célja az volt, hogy kiderítse, mi jellemzi a munkavállalók produktivitását mostanában a hibrid környezetben, és hogy a munkavállalók az új munkarendben is annyi munkát végeznek-e el, mint amennyit az elmúlt években távolról végeztek. Az ingázás és a kollégákkal való társas kapcsolatokra fordított idő miatt egyre nehezebb a munkatársaknak koncentrálni, hogy a valós, pihentető szünetekről ne is beszéljünk.
Nagyobb időhiányban szenvedünk, mint valaha
Christina Janzer, a Slack kutatási és elemzési szakembere szerint a munkavállalók egyik nagy kihívása mostanság, hogy miként tudják egyensúlyba hozni az időbeosztásukat.
A felmérés válaszadói olyan időgazdálkodási stratégiákat alkalmaznak, mint például az egyes feladatok elvégzésére szánt idő blokkolása vagy meghatározott időpontok kijelölése az e-mailek ellenőrzésére és elküldésére. A felmérés azt is megállapította, hogy egy ideális időbeosztás egyensúlyt teremt a koncentrált munka, az együttműködés, a társas kapcsolatok és a pihenőidő között. A munkavállalók szerint a tényleges feladatokra való összpontosításhoz szükséges ideális idő napi 4 óra, a meetingeken eltöltött időre pedig két óra lenne az ideális, függetlenül attól, milyen beosztásban dolgoznak.
Mikor és mennyi szünetet lenne érdemes tartani?
A szakemberek szerint legalább háromóránként érdemes szünetet tartani, illetve ideális esetben a munkavállalóknak naponta két szünetet kellene tartaniuk - egy hosszabbat ebédidőben, majd egy rövidebbet délután. És bár az értelmes szünetek tartása nem mindig kivitelezhető minden munkavállaló számára, azoknak, akiknek módjukban áll, érdemes elszakadni naponta néhányszor a számítógép kijelzőjétől.
A szünetek hatására agyunk mintegy felszabadul, és elkezdünk új módon gondolkodni a dolgokról, új munkamódszereket találunk ki, így végül is a szünetek a termelékenységet fokozzák.
Na de mikor a legajánlottabb szünetet tartani? Ebéd körül mindenképp, hiszen ilyenkor egyébként sem tudunk túlságosan produktívak lenni. Emellett 2-3 óránként és akkor, ha úgy érezzük, produktivitásunk csökken és egyre lassabban végezzük feladatainkat. Ez egy egyértelmű jelzés, hogy agyunknak szüksége van egy kis szünetre és ’üresjáratra’, hogy aztán ismét produktív lehessen.
Fontos megemlíteni azt is, hogy a vezetők is kulcsszerepet játszanak az alkalmazottak időgazdálkodási problémáinak megoldásában, bár a munkatársak sokszor nem ismerik be, ha segítségre van szükségük. Így érdemes vezetőként proaktívnak lenni és felhívni a figyelmet a szünetek fontosságára, illetve támogatni a munkavállalókat abban, hogy ezekkel valóban tudjanak élni.
Felhasznált forrás: worklife
