Milyen a jó munka-magánélet egyensúly?

Lengyel Orsolya, a Continental veszprémi gyárának HR-vezetője szerint egyensúlyban van az egyén, amikor harmóniában van saját magával és a környezetével, családjával azáltal, hogy sikerül megtalálnia azt a balanszot, ami számára és a környezete számára is elfogadható és élhető. „Mi a családdal 7 évet éltünk Svédországban, ahol a munka-magánélet egyensúlya az élet alapvetése, mindenki eszerint rendezte be az életét és a munkaadók is tiszteletben tartják a dolgozóik eziránti törekvését. Mindkét szülő egyaránt, szinte azonos mértékben veszi ki a részét a gyereknevelésből és a házimunkából. És ez nem beosztás függvénye, mert szerintük mindenki munkája egyformán értékes, függetlenül attól, hogy milyen fizetése van, vagy éppen vezető vagy sem.”

Komáromi Zsófia, a Publicis Groupe Hungary HR-vezetője szerint nincs erre általánosan használható recept. „A jól beállított munka-magánélet egyensúly az, amit az ember annak érez. Másik oldalról pedig, az utóbbi időkben történő változások (COVID, remote és hybrid munkavégzés stb.) hatására szerintem inkább egy harmonikus munka-magánélet integráció az, amire törekedni kell.” Hozzáteszi, ennek nagyon fontos tényezője, hogy a munkáltatók tudják-e biztosítani a kellő rugalmasságot a munkavállalóik számára, illetve, hogy munkavállalóként hogyan és hol húzzuk meg a saját határainkat.

Nőként ez extra terhet is jelenthet

A Publicis Group Hungary HR-vezetője szerint a nőknél az egyensúly azért lehet egy fontosabb kérdés, mert attól függetlenül, hogy az utóbbi időben nagyon sokat fejlődött a világ, még mindig sok helyen látunk tradicionális rendszereket, ahol továbbra elvárás a nők felé, hogy a karrierjük építése mellett vezessék a háztartást és tartsák kezükben a családdal kapcsolatos teendőket. Emellett azt is látjuk sok helyen, hogy a nők kevésbé vannak megbecsülve (bár ebben is nagyon sok változás történt az elmúlt egy-két évtizedben), ami sokszor túlzott teljesítménykényszerhez vezet. HR-vezetőként ezért törekszik a nemek közötti egyenlőség megteremtésére a munkahelyen, a rugalmasság biztosítására, illetve egy olyan munkahelyi kultúra megteremtésére, ahol a munkavállalók nemüktől függetlenül megbecsülve érzik magukat.

A munka és magánélet az élethelyzet függvényében alakul

Lengyel Orsolya kiemeli, hogy az egyensúly folyamatosan változik az élethelyzetünk függvényében. „Amikor fiatalok vagyunk, jó esetben tele energiával és motivációval, akkor valószínűleg többet kell beletennünk a munkánkba azért, hogy felfigyeljenek ránk. Amikor kisgyerekes szülők vagyunk, fontos, hogy minőségi időt tudjunk tölteni a gyerekekkel, mert ez meghatározó a gyerekeink életében. Majd újra önmagunk megvalósításán dolgozhatunk, és valójában újra önmagunkra találhatunk, amikor már önálló életet élnek a gyerekeink. Egyszóval a munkára és a családra fordított idő aránya az idő előrehaladtával arányosan változik, az élethelyzetünknek megfelelően. Néha felborul, mert időnyomás alatt vagyunk, és ez is természetes. Ilyenkor tanulunk időgazdálkodást, hátha az majd segít.”

Home office-t csak okosan

A home-office-szal nagyon sok határ elmosódott, így figyelnünk kell a saját belső hangunkra, hiszen a testünk jelez, ha túlvállaltuk magunkat – hívja fel a figyelmet Komáromi Zsófia. A munka-magánélet egyensúlyának elérése egy közös iterálási feladat a munkavállaló, vezetőség és HR között. A HR-nek nagy felelőssége van abban, hogy ezt felülről szervezve támogassa, de hamar tehetetlenné válik abban az esetben, ha az adott cég vezetősége nem elkötelezett ennek kapcsán. De ugyanígy felelőssége van a munkavállalónak is, akinek minden esetben jeleznie kell, ha úgy érzi, sérül a magánélet-munka egyensúlya.

Hogyan tudjuk fenntartani az egyensúlyt az ünnepi készülődés alatt?

A megkérdezett vezetők két oldalról közelítik meg a kérdést. Komáromi Zsófia a munkahelyi feladatok szervezését emeli ki: „Annak, hogy az ünnepi időszakban ne vállaljuk túl magunkat, szerintem egy nagyon fontos kulcsa van: a nagyon transzparens elvárások a vezetőnk részéről. Fontos tisztázni ilyenkor, hogy mit várnak el tőlünk, mik a pontos határidők. Kell-e készenlétben lennünk az ünnepek alatt, mi az, aminek még idénre késznek kell lennie, és mi az, ami ráér jövő év elején is. Így a radikális transzparencia, a tiszta kommunikáció és a szigorúan körvonalazott elvárások azok, amik tudják csillapítani az ünnepi stresszt.” 

A Continental HR-vezetője pedig fontosnak tartja, hogy az ünnepek alatt is megosszuk a családban a feladatokat, akár a gyerekek bevonásával is. „Sokszor lehet hallani, hogy mennyire fárasztó az ünnepi sürgés forgás, a rengeteg sütés-főzés stb. Nyilván szeretnénk minél több örömet okozni a szeretteinknek, de talán nagyobb öröm az együtt töltött idő, amiből olyan kevés jut egyébként is a családnak. Ez az időszak a feltöltődésről is kell, hogy szóljon, amikor leeresztjük a gőzt és lelassítunk a tempóból.” A szakember szerint már csak az a tudat, hogy nincs beosztva az időnk, megnyugtató lehet. Viszont, ha teljesen beosztjuk a karácsonyi szünet minden napját, akkor kvázi ugyanazt a rutint követjük, mint egész évben, vagyis nem engedünk teret a lazításnak.

Fókuszban a munkahelyi well-being

Az utóbbi pár évben számos well-being programot láttunk. Vannak azok a programok, amelyek kezdeményezések szintjén valósulnak meg, erre klasszikus példa a céges egészségprogram, sportprogramok vagy sporttal kapcsolatos juttatások, de akár a céges masszázs is. Komáromi Zsófia hisz abban, ami ezeken túlmegy, és az alapvető működésre összpontosít, illetve arra, hogy „hogyan dolgozunk”. „Ahol azt látjuk, hogy alapvetően rosszak a well-being mutatók, ott általában mindig szervezeti kérdések állnak a háttérben. Sokszor nem tisztázott elvárásrendszerek, visszajelzések hiánya, rosszul optimalizált (vagy egyáltalán nem optimalizált) folyamatok, workflow-k és alapvető operatív hiányosságok. Ezért HR-vezetőként nekem nagyon fontos, hogy a látványosabb well-being programok mellett ezekkel a kérdésekkel is foglalkozzunk szervezeti szinten, a jobb munkamenet egyensúlya (vagy harmóniája) eléréséhez” – foglalja össze a Publicis Group Hungary HR-vezetője. 

A cikk eredetileg a Gyártástrend magazin oldalán jelent meg, a teljes anyagot ott olvashatjátok.