Különböző módokon tehetünk szert új ismeretekre: egyrészt elméleti módon, egy-egy terület hagyományos értelemben vett megismerése, fejlesztése útján, másrészt új helyzetek megtapasztalásával és új emberek megismerésével, akik a világról, egy-egy helyzetről szerzett eddigi tapasztalatainkat átkeretezhetik – új látásmóddal színesítve eddigi világunkra vonatkoztatott észlelésünket. Egy-egy dologhoz, a különböző jelenségek iránti hozzáállásunk nagyban függ attól, hogy mit, milyen fogalmakat, milyen érzéseket társítunk hozzá, mely aztán meghatározza az adott jelenség iránti viselkedésünket, ezzel befolyásolva az adott jelenséghez köthető sikerünket vagy kudarcunkat. Mivel új gondolkodásmódunkat formálják az új ismeretek, új információk és új emberek, így új lehetőségeket is észrevehetünk.
Alkalmazkodni minden helyzetben?
Egyre inkább gyorsuló, globálisan is összekapcsolt világunkban a folyamatos ismeretszerzés szinte már elengedhetetlenné vált – hogy könnyebben el tudjunk igazodni benne. Charles Darwin mondása szerint:
„Nem a legokosabb fajok, és nem is a legerősebbek maradnak életben, hanem azok, amelyek a legjobban képesek alkalmazkodni, amelyek a legfogékonyabbak a környezetükben végbemenő változásokra.”
A változáshoz pedig nyitottság szükséges. Carol Dweck, a Stanford Egyetem pszichológia professzora nevéhez köthető a rögzült és a fejlődés fókuszú szemléletmód, melynek értelmében a rögzült gondolkodásmódot a bezárt gondolkodás, míg a fejlődés fókuszú szemléletmódot a nyitott gondolkodás jellemzi, mely csoportosítás értelmében, a rögzült gondolkodásmód mindenképpen fixálódik, ha mindig ugyanazokkal az emberekkel találkozunk, ugyanolyan témájú és beállítottságú tartalmakat olvasunk, így egyfajta meghatározott „szűk személyes buborékban kezdünk élni”.
A rögzült gondolkodású emberek úgy vélik, hogy a képességeik és az intelligenciájuk rögzültek, nem megváltoztathatóak, mivel azok már kialakultak. Jellemző rájuk a berögzült, nem megváltoztatható gondolkozás. Kerülik a kihívásokat, így elkerülve a kudarcokat is, mert félelemmel töltheti el őket. A visszajelzéseket személyük elleni kritikaként értelmezik, mivel úgy vélik, hogy nem képesek személyes képességeiken változtatni.
Információforrás = a fejlődés lehetősége
Ezzel szemben a fejlődésfókuszú gondolkodásmóddal élő személyek úgy tekintenek tehetségükre és intelligenciájukra, mint ami folyamatosan fejleszthető, egy-egy helyzetet képesek új látásmóddal, akár többféleképpen megközelíteni, így jellemző rájuk a problémamegoldó szemlélet, a kihívásokat pedig új lehetőségként értelmezik. Az élethosszig tartó tanulást vallják magukénak, a visszajelzéseket pedig információforrásként, valamint a fejlődés lehetőségének tekintik.
A fejlődésfókuszú gondolkodással élő emberek úgy gondolják, hogy a kudarcok átmeneti jellegűek, melyek kemény munkájukkal felülírhatóak.
Képesek belőle tanulni, és más ember sikeréből inspirációt meríteni. Mivel a fejlődés fókuszú szemléletmód ideiglenes tényezőként tekint a kudarcokra, így ez a szemléletmód kulcsfontosságú szerepet játszik a tanulás, reziliencia, motiváció és teljesítmény során.
Hogyan alakul át a kommunikációs stílus?
Az egyén és a társadalom folyamatos kölcsönhatásban van egymással, és folyamatosan hat egymásra. A társadalom, ugyanúgy, mint az egyén, természetileg fejlődésre törekszik, az ember által előidézett innovációkon keresztül, mely társadalmi innovációk aztán visszahatnak magára az emberre, viselkedésükre. Évtizedekkel ezelőtt még könyvtárakba jártunk információkért, mára már többnyire rákeresünk a neten arra, amit meg szeretnénk tudni, tanulni, ismerni. Az internet segítségével gyorsan meg tudjuk találni a kérdéses információt, azonnali választ nyerünk. A technológia egyre növekvő előretörése hatott kommunikációs stílusunkra, például jobban előtérbe kerültek az egymásnak adott rövid válaszok, gyorsabb, akár azonnali reakciók. A mobiltelefon megjelenésével már nem kell otthon ülnünk vagy egymással találkozzunk, hogy beszélni tudjunk egymással. A mobiltelefon míg eleinte csak telefonként szolgált, addig mára odáig fejlődött, hogy szinte számítógépként működik, elérhető rajta nem csak az e-mailes fiókunk, de a Google is, a különböző telepíthető applikációk segítségével akár nyelveket is tanulhatunk, kapcsolatba léphetünk és kapcsolatot tarthatunk a világ különböző pontján élő emberekkel, megtervezhetjük utazásainkat, podcastokat hallgathatunk, könyveket olvashatunk, fizethetünk, és sok minden másra is használhatjuk, ami magával hozta a kiberbiztonság kérdését is.
A társadalmi változások kihatnak nyelvhasználatunkra is, így gondolkodásunkra és pszichés működésünkre is. Például a Brexit megjelenésével egész sor új nyelvi fogalom jelent meg az EU és Nagy-Britannia közötti tárgyalással, kondíciókkal kapcsolatos folyamatok leírására, és maga a jelenség is előidézett viselkedésbeli változásokat az emberekben.
Mivel kapcsolatainkba vagyunk ágyazva, így fejlődést, egy másfajta látásmódot mindenképpen egy másik ember révén érhetünk el, így meghatározó szempont, hogyan állunk egymáshoz. A tárgyi tudáson kívül mindenképpen ugyanolyan lényeges, hogy milyen személyiségbeli jellemzőkkel bírunk, mennyire vagyunk tanulékonyak, illetve mennyire tudunk egy adott helyzetből tanulni, és milyen a hozzáállásunk, mind a többi emberhez, mind pedig a különböző helyzetekhez. Emberi kapcsolatainkban az egymás iránti tisztelet és nyitottság mindenképpen kifizetődő.
A technológia és az általuk előidézett innovációk minket is arra késztetnek, hogy lépést tartsunk a változással, máskülönben lemaradunk. A változás jó dolog, mert folyamatos megújulásra késztet. Nem ragadunk bele egy adott helyzetbe, gondolkodásmódba, és rájöhetünk, milyen sokoldalú és összetett a világ. Ennek pedig külön pozitív hozadéka az, hogy a természetes intelligencia még mindig nagyon vonzó.
(Borítókép: Adobe Stock)
