Ma egy különleges könyvajánlóval jelentkezik Karantén-könyvajánló rovatunk: ezúttal Rudolf Panka irodalomterapeuta meséli el, neki milyen könyvek segítettek a karantén idején, és ajánl hasznos olvasnivalókat az újrakezdéshez.

A boltokban rogyadoznak a polcok a vállalkozói ismereteket kínáló kötetektől, amelyekből, úgy tűnik, minden fontos dolgot megkaphatunk, ha eleget olvasunk. Tényleg így van? A Piac&Profit ajánl néhány olvasmányt, amin érdemes átrágni magunkat.

A XX. századi zsidó népirtásra való törekvések joggal nevezhetők az emberiség történelmének szégyenfoltjainak. A borzalmak azóta számos alkotást, könyvet, filmet ihlettek, amelyek hitelesen próbálják elénk festeni az ép ésszel felfoghatatlant. Ezúttal azonban egy olyan könyvet ajánlunk, ami nem a szörnyűségeket hivatott megrajzolni, hanem pszichológiai szempontból elemzi a koncentrációs táborok eseményeit.

Egy kutatásban aggódó embereket kértek meg arra, hogy 2 héten keresztül írják le, milyen negatív dolgok miatt aggódnak, és hogy mit gondolnak, mit várnak: mi fog történni. A valóságban az esetek 85%-ában pozitív fordulatot vettek az események. A maradék 12%-ban pedig sokkal jobban megoldották a negatív helyzetet, mint várták. Azaz 97%-ban a valóságban jobban alakultak a dolgok. Tehát: van-e értelme aggódni 3%-nyi valószínűség miatt?

A legtöbb élsportoló megfelelően felkészült technikailag, mi több, még a mentális háttérrel is foglalkoznak már, mégis mindig mindenki arra hivatkozik egy kudarc kapcsán, hogy „fejben” hogy zajlott a történet. Mit is jelent ez valójában? 

Legnagyobb nemzeti operánkban teszi fel a kérdést az önmagával viaskodó címszereplő: „Mondd, mennyit ér az ember…?”

Sonja Lyubomirsky, a boldogság és pszichés jóllét avatott ismerője és kutatója Boldogságmítoszok című könyvében rávilágít arra, hogy önmagában boldogtalanságforrás lehet, ha úgy érezzük, nem teljesítjük be a társadalom által sugallt elképzeléseket. A szerző a tudományos pszichológia aktuális eredményeit felhasználva rengeteg egyszerű megoldást mutat be, amivel – mítoszok ide vagy oda – kihozhatjuk a lehető legpozitívabb lelkiállapotot a körülményeinkből.

Gyakran tapasztaljuk, hogy kicsúszik a kezünkből a nap, kifolyik a kezünk közül az idő – hogy az elmúlt órákban sietve próbáltuk elintézni az elénk tornyosuló feladatokat, ám igyekezetünk eredménye csak kapkodás és ziláltság. Pedig ahhoz, hogy jobban kézben tartsuk a pillanatot, nem feltétlenül racionalizálás, hanem újfajta beállítódás szükséges.