Első hallásra azt hihetnénk, leginkább a fizikai munkavállalókat foglalkoztató cégek számára jelent extra költséget a kormány által bevezetni szándékozott bérnövelés. A helyzet ennél bonyolultabb: a minimálbér emelkedésével újra emelkedhetnek a magyar átlag környékén és alatta keresők elvárásai. Mi lesz a valódi ára a nettó 200 ezer forintos minimálbér bevezetésének? Somodi Bettina, a Beck & Partners toborzási specialistájának véleménye.

Egy 31 éves amerikai cégvezető, Dan Price öt évvel ezelőtt kirándulni ment egy régi barátjával. Beszélgetésük hatására pedig a túra végére eldöntötte, hogy alapvetően átalakítja vállalkozását. A drámai elhatározás egy hétköznapi esetből fogant: a barát, Valerie arról panaszkodott, hogy főbérlője 200 dollárral (60 ezer forinttal) megemeli a lakbérét, amit csak nehezen tudna kifizetni. A cikk eredetileg a G7-en jelent meg.

Egy tavaly a Kúrián befejeződött ügyben a munkavállaló azt sérelmezte, hogy a munkáltatója férfiként hátrányosan megkülönböztette egy kolléganőjével szemben. Mindketten azonos munkaköri feladatokat végeztek, azonos volt a végzettségük és képesítésük, de a férfi kevesebb bért kapott. Jellemzően fordított helyzetek szoktak előfordulni, amikor nőt vagy nőket ér ilyen sérelem, de ez csak egy érdekes elem, a lényeg nem ez. A HR Blogon Oláh Zsófia ügyvéd  osztotta meg az esetet és a témával kapcsolatos tudnivalókat.

„Magyarországon nem lehet titokban tartani a munkavállalók béreit.” mondják nekem gyakran azok a vezetők, akikkel tréningjeimen találkozom. Hiába a tiltás, a magyar emberek gátlás nélkül kérdezik meg egymástól fizetésüket és beszélik meg azt.