Melyek a pszichoszociális kockázatok?

A munkahelyi kockázatok felméréséről és kezeléséről a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény rendelkezik. Az említett törvény 2008-as módosítása szerint a pszichoszociális kockázatokat ugyanolyan súllyal kell számításba vanni, mint a fizikaiakat, ennek megfelelően az értékelésnek tartalmaznia kell a pszichoszociális kockázatok felmérését is. A törvényi rendelkezés szerint pszichoszociális kockázatnak minősül a munkavállalót a munkahelyén érő azon hatások (konfliktusok, munkaszervezés, munkarend, foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága stb.) összessége, amelyek befolyásolják az e hatásokra adott válaszreakcióit, illetőleg ezzel összefüggésben stressz, munkabaleset, lelki eredetű szervi (pszichoszomatikus) megbetegedés következhet be. A törvényi rendelkezés szerint – amennyiben az adott szervezetre nem vonatkozik ennél szigorúbb előírás, illetve nem volt a törvény által indokoltnak minősíthető körülmény – minden szervezet köteles legalább öt évente (2025. 01. 01. dátumtól változott) kockázatértékelést végezni, amelynek része a pszichoszociális kockázatok felmérése és értékelése is.

Miért fontos a pszichoszociális kockázatok feltárása és kezelése?

Az Európai Unió tagországaiban rendszeresen végzett felmérés adatai szerint a munkavállalók jelentős részét érik a munkahelyen olyan hatások, amelyek a pszichoszociális kockázatok közé sorolhatók. A 2023-as Eurobarometer eredményeiből jól látható a teljesség igénye nélkül, hogy a súlyos időnyomás (46%), kimerültség (37%) rossz kommunikáció és együttműködés hiánya (26%), autonómia hiánya (18%) jelentős mértékben érintik a válaszadókat. Elrettentő adat a viszonylag alacsony arányszám (7%) ellenére, hogy 100 munkavállalóból 7 főt ér fizikai bántalmazás, vagy ezzel való fenyegetés a munkahelyén. Súlyosbítja a helyzetet, hogy Magyarország nagyon rosszul teljesít abban a tekintetben, hogy a munkatársak mennyire mernek problémáikról beszélni a vezetőikkel, főként ha lelki eredetű. Lengyelországot előzve az utolsó előttiek vagyunk, mivel a megkérdezettek 46%-ának nehézséget okoz a vezetőnek jelezni a problémáit.

Mit mutatnak az adatok?

A MyPro Analytics felhasználói körében folyamatosan figyeljük az adatokat, amelyek közül az alábbiak kiemelése tovább árnyalja a fentebb felvázolt képet:

• A résztvevő munkavállalók 42%-ának soha, vagy szinte soha nem kérik ki a véleményét olyan helyzetekben sem, amikor a döntés őket is érintené.
• A válaszadók 30%-a érzi úgy hogy sem a vezető(k), sem a munkatársak részéről nincs nyitottság irányában.
• 25% szerint a vezető(k) soha, vagy szinte soha nem fordítanak elegendő figyelmet és időt a munkatársak meghallgatására.
• Továbbá a megkérdezettek 19%-ának soha, vagy szinte soha nem veszik figyelembe a javaslatait.

Nem kérdés, hogy a fenti adatok határozottan felhívják a figyelmet arra, hogy a szervezeti kultúra (munkaszervezés, nem megfelelő struktúra) és a vezetők, illetve munkatársak egymás irányában tanúsított viselkedése (empátia, vezetői kompetenciák stb.) kiemelt jelentőségűek, és ezek tekintetében nem állunk jól!

Magyarországon a mentális problémák miatt évente több mint 440 milliárd forint veszteséget szenved el a gazdaság. Talán még fontosabb, hogy a kieső munkanapok 50-60%-áért felelnek a mentális eredetű problémák, amelyek összefüggésben állnak/állhatnak a pszichoszociális kockázatoknak való kitettséggel. Vagyis a pszichoszociális kockázatok kezelése nemcsak egészségügyi, hanem gazdasági érdek is.

Hogyan kezdjük el a pszichoszociális kockázatok kezelését?

Az adatokból jól látható, hogy a szervezetek elsősorban az azonnali, vagy rövidebb távon kialakuló fizikai aspektusokkal foglalkoznak, és kevesebb figyelem irányul a lelki hátterű kitettségre és megbetegedésekre annak ellenére, hogy a törvény szintjén ezek egyenértékű besorolás alá esnek.

Mit tehetünk, ha a saját szervezetünkben szeretnénk a pszichoszociális kockázatokat csökkenteni?
 

• A legfontosabb lépés, hogy tudatosítsuk és fogadjuk el a pszichoszociális kockázatok valid problémaként való létezését. Ha ez megvan, akkor fontos, hogy a vezetők mellett a munkatársak számára is tegyük egyértelművé akár oktatás, akár workshopok formájában, hogy mire kell odafigyelni.
• A kockázatértékelés rendszeres elvégzése nem kérdés, mert ez a munkáltató kötelezettsége, ami viszont munkavédelmi és munkaegészségügyi szaktevékenység, ezért munkavédelmi, illetve foglalkozás egészségügyi végzettség szükséges a végzéséhez. Ennek hiányában, például ha a vezető maga végzi el, nem lesz valid az értékelés! Emellett fontos figyelmet fordítani arra is, hogy olyan szakemberek végezzék a pszichoszociális kockázatértékelést, akik a munkavédelmi szakember végzettség mellett képzettek és jártasak a lelki aspektusok felmérésében és az eredmények értelmezésében is, máskülönben fennáll annak esélye, hogy csak egy kipipált dokumentum lesz a fiókban.
• Szintén fontos, hogy a felmérést olyan rendszerrel végezzük, amely biztosítja az anonimitást, és az objektív kiértékelést, hogy valóban őszinte és releváns válaszokat kapjunk.
• Fel kell készülnünk arra az esetre is, hogy hogyan kezeljünk egy olyan helyzetet, amikor az eredményekből az látszik, hogy egy munkatársat verbális, fizikai, vagy akár szexuális zaklatás ért. Előzetes forgatókönyv és tapasztalat hiányában felkészületlenül érhet minket egy ilyen adat, és még az is elképzelhető, hogy hivatalos szerv (pl. rendőrség) bevonására kerülhet sor.
• A feltárt problémákat pedig kezelni kell. A 89/391/EGK keretirányelv kiemeli, hogy a munkáltatónak kötelessége a munkahelyi stressz csökkentése, a kockázatok elkerülése és kockázati források kiküszöbölése.

A MyPro Analytics munkatársainak célkitűzése, hogy adatokkal támogassák a mentálisan egészségesebb munkahelyek megteremtését. Ennek megfelelően a MyPro Analytics által végzett pszichoszociális kockázatértékelés mind szoftveres, mind a munkatársak végzettsége és szakértelme tekintetében megfelel a fenti kritériumoknak.

Melyek a várható eredmények?

Ha a pszichoszociális kockázatok felmérése, értékelése és kezelése hatékony, akkor az eredmény már rövidtávon is a javuló mentális (és fizikai) egészség, jobb hangulat és jobb teljesítmény, valamint egy hatékonyabban működő szervezet lesz. A pszichoszociális kockázatok felmérése és kezelése nemcsak jogi kötelezettség, hanem a modern munkahelyek fenntartható fejlődésének alapja is. 

A szerző munkavédelmi szakember, szervezetszociológus.