A ghostingolás (valaki minden előzmény nélkül felszívódik, szellemmé válik) ma már nemcsak a párkeresésben, hanem bizony a munkahelyi életben is jelenlévő fogalom, ugyanis mind a munkáltatók, mind a munkavállalók körében gyakran előfordul, hogy ghostingolják a másikat. Míg sokan már az első telefonos interjú után megszakítják a kommunikációt, addig vannak olyanok is, akik például az első munkanapjukon nem jelennek meg, és nem is hallanak róluk többet a munkáltatók. De vajon mi lehet az oka annak, hogy hivatalos elutasítás vagy visszautasítás helyett az emberek csak úgy eltűnnek?
Növekvő tendenciát mutat a jelenség
Korábban a munkaadókra volt inkább jellemző a ghostingolás, az utóbbi években viszont a szűkülő munkaerőpiac miatt már a jelentkezők is megengedhetik maguknak, hogy csak úgy felszívódjanak. A jelöltek folyamatosan el vannak árasztva álláslehetőségekkel, és ha több helyre is jelentkeznek, nagyobb eséllyel fogják ghostingolni a számukra legkevésbé tetsző ajánlatot. Másrészt, a munkáltatók a munkaerőhiány miatt kétségbeesetten próbálkoznak, hogy az álláshirdetésük minél több emberhez eljusson, így, ha sokan jelentkeznek, nem tudnak mindenkinek válaszolni, mivel rengeteg időt venne igénybe.
Az online tér átka
Ma már nagyon sok helyen a kiválasztás online zajlik, az interjúztatóknak és a jelölteknek nem is kell találkozniuk személyesen, ami jelentősen megkönnyíti a folyamatot. Ugyanakkor az online tér a ghostingolásnak is kedvez, mivel nem ad lehetőséget a valódi találkozásra és a személyes kapcsolatok kiépítésére. Sokkal könnyebb egy olyan embert ghostingolni, akivel még csak nem is találkoztak előtte. Az online interjúk ráadásul kevesebb elkötelezettséget is jelentenek, hiszen míg egy élő interjú során az interjúztató és a jelölt is előre felkészül, kiöltöznek, utaznak érte, időt fordítanak rá, addig egy Zoom-hívásnál nem feltétlenül tesznek meg ennyi mindent az emberek.
Mit lehet tenni a ghostingolás ellen?
Bár a ghostingolás egyre inkább elfogadottabbá válik a munkaerőpiacon, mégis sokakban rossz benyomást kelthet, nélkülözi a professzionalizmust, és még a vállalat hírnevét is ronthatja. A tiszta, nyílt kommunikáció segíthet megelőzni a ghostingolás jelenségét. A munkaadóknak már a toborzási folyamat elején sokkal specifikusabban és érthetőbben kéne elmondaniuk az adott pozíció követelményeit. Fontos, hogy a kiválasztási folyamat közben a munkáltatók tartsák a kapcsolatot a jelöltekkel, tájékoztassák őket, hogy mikor fog döntés születni, és ne hagyják őket bizonytalanságban. Szakértők szerint a munkavállalóknak pedig sokkal tudatosabban kéne jelentkezniük az állásokra, ugyanis, ha elmennek egy interjúra, majd ghostingolnak, azzal a toborzók idejét is pazarolják.
A ghostingolás tehát ma már egyre gyakoribb a szervezeti életben az online térnek és a munkaerőhiánynak köszönhetően. Fontos azonban, hogy a munkavállalók és a munkáltatók is felelősséget vállaljanak, és ne rabolják feleslegesen egymás idejét. Érdemes odafigyelni arra, hogy minél több időt invesztálnak a kiválasztási folyamatba, annál kevésbé elfogadható, ha ghostingolják a másikat.
