A CHART by Pénzcentrum 2026. február 25-én megjelent epizódja  a hazai és uniós adatokat vizsgálja, melyek alapján Magyarország a sereghajtók között van a fenti eredményekkel.  

A  Pénzcentrum cikke  szerint ez a százalékos arány havonta több mint 95 ezer forintos, éves szinten pedig akár 1,5 millió forintos különbséget jelenthet a teljes munkaidőben dolgozók esetében. Az arányosítás a női és férfi munkavállalók átlagos keresetén alapul, azonos, vagy összehasonlítható munkakörökben, egyező tapasztalati szint mellett.

Az Eurostat adatai alapján Magyarország az átlagnál nagyobb bérszakadékkal küzd, az uniós átlag ugyanis 12,7 százalék. A jelenség háttere összetett. Úgy tűnik, a nők nagyobb arányban dolgoznak alacsonyabb bérezésű ágazatokban, gyakrabban vállalnak részmunkaidőt, és a családi feladatokból is aránytalanul nagyobb részt viselnek. Mindez hosszú távon nemcsak az aktuális fizetésben, hanem a karrierlehetőségekben és a nyugdíjban is megmutatkozik.

A PwC Women in Work indexe szerint az elmúlt évtizedben történt előrelépés az OECD-országokban, de a jelenlegi ütem mellett még mintegy 46 évre lenne szükség a bérszakadék teljes felszámolásához. Közben a gazdasági bizonytalanság, a demográfiai kihívások és a technológiai átalakulás újabb kérdéseket vetnek fel a munkaerőpiacon. 

Azt is érdemes lenne megvizsgálni, hogy hazánkban egy női, illetve férfi jelentkező egy állásinterjún ugyanazt a bérigényt jelöli-e meg az adott pozícióra vonatkozóan, illetve hogy az anyák SZJA mentességének lesz-e bármilyen hatása a munkáltató által ajánlott bruttó összegre. A 2026 júniusában itthon is hatályba lépő bértranszparencia szabályozás ebben vélhetően segíteni fog.
 

(Borítókép: Unsplash)