ESG az "Environmental, Social, and Governance" rövidítése, amely három különböző területet jelöl. Az "Environmental" a környezeti tényezőkre utal, például az üvegházhatású gázok kibocsátására, az energiahatékonyságra és a természeti erőforrások fenntartható használatára. A "Social" a társadalmi tényezőkre vonatkozik, beleértve az emberi jogok tiszteletben tartását, a munkavállalók jólétét, a sokszínűséget és az inkluzivitást. A "Governance" pedig a vállalatok irányítására és menedzsmentjére vonatkozik, beleértve a vállalati etikát, a részvényesi jogokat és az átláthatóságot.
Az ESG fogalma és fontossága a vállalatok számára az elmúlt években jelentősen megnőtt. Az ESG tényezők fontosak, mert lehetővé teszik a vállalatok számára, hogy figyelembe vegyék a fenntarthatósági és társadalmi kihívásokat, és pozitív hatást gyakoroljanak a környezetre, a társadalomra és a vállalat hosszú távú értékére.
Az ESG stratégiák integrálása az üzleti folyamatokba kihívást jelent minden vállalat számára, és itt kiemelt szerepet kap az emberi erőforrás menedzsment (HR). Az HR osztályoknak kulcsszerepük van abban, hogy a vállalatok a fenntarthatósági és társadalmi kihívásokra adott válaszaikat a munkaerőbevonás, a sokszínűség, az inkluzív munkakörnyezet és az etikus vállalati gyakorlatok révén valósítsák meg.
Szívesen élünk fenntarthatóbb módon, de csak akkor, ha azért nem kell áldozatot hoznunk
Az Ipsos friss fenntarthatósági kutatásából kiderült, hogy a magyarok 69%-a vallja magát fenntartható módon élő, etikus fogyasztónak. A válaszadók 54%-a válaszolta azt a felmérésben, hogy igyekszik fenntartható módon élni, de csak akkor, ha ez az életmód nem jár a kényelem jelentős csökkenésével vagy jelentősen magas költségekkel.
Mindössze 24% képes áldozatokat is hozni – legyen az magasabb költség vagy kevesebb kényelem – egy fenntarthatóbb jövőért.
Szintén fontos eleme a kutatásnak, hogy a márkáktól és a vállalatoktól várják az emberek a környezetbarát termelést és szolgáltatásokat. Szívesen veszik, ha a vásárlók döntései támogatva vannak edukációval, árazással, jutalmazással stb. Azaz a fogyasztók láthatóan információhiányban szenvednek és nem vállalják magukra a klímakatasztrófa felelősségét: sokkal inkább a vállalatoktól várják a felelős működést és a döntések elősegítését is.
Az emberek 71%-a nehezen deríti ki, mely vállalatok vállalnak társadalmi felelősséget
Kiemelendő eredmény továbbá, hogy a válaszadók több információt és kommunikációt kívánnának meg a vállalatoktól a fenntartható magatartás és a társadalmi felelősségvállalás témájában. 71%-uk számára kifejezetten nehéz eldönteni, hogy egy cég társadalmilag felelősnek mondható-e.
Szintén a válaszadók 71%-a vallotta azt, hogy nem ismer olyan konkrét magyarországi nagyvállalatot, melyet társadalmilag felelősnek tart. A visszajelzések alapján pedig az autógyártók és a bankok kiemelt felelősséggel tartoznak.
Kis változtatás, nagy eredmény: fenntarthatóság egy gyorséttermi lánc által inspirálva
Az ESG központi téma az Egyesült Királyság gyorséttermi piacán, számos márka igyekszik bizonyítani ezen a területen. Így tett a McDonald’s is, amikor 2021 végén elindította ’Change a little, change a lot’ kampányát, azzal a céllal, hogy 2040-re nettó zéró károsanyag kibocsátásúvá tudja tenni tevékenységét az Egyesült Királyságban és Írországban.
Az Ipsos 2022-ben egy kutatást végzett azzal kapcsolatban, hogy milyen hatása volt a McDonald’s kampányának és az utóbbi időben végzett fenntarthatósági törekvéseinek az Egyesült Királyságban a márkára, a kategóriára, a fogyasztói szemléletre, a fogyasztói elvárásokra.
A fenntarthatósági törekvések megvalósítása során az első lépés az kell, hogy legyen, hogy a célközönség tudjon a vállalat ESG tevékenységéről. Alapvetően azt mutatták a felmérések, hogy a gyorsétterem szektorban az emberek szeretnék, ha a márkák fenntarthatóan működnének.
A fenntarthatóság növeli a népszerűséget és versenyelőnyhöz is juttathat
Az eredmények alapján úgy tűnik, a kampány sikeresnek mondható, mivel a McDonald’s ESG tevékenységét a többi étteremhez képest jobban ismerik az emberek.
Mi több, az ESG tevékenység megítélése és fontossága alapján kialakított ESG index szoros kapcsolatot mutat a márka értékével. Tehát a McDonald’s jó teljesítménye a fenntarthatóság terén tükröződik a magas márkaértékben, míg pl. a Starbucks rossz megítélése korlátozza a márka értékét.
Döntéshozatalban a fenntarthatósággal kapcsolatos jellemzők az alapvető kategória elvárások (mint íz, minőség, választék) mögött állnak, azonban hozzáadott értéket képviselnek.
A McDonald’s erőfeszítései nyomán a márka relatív erősségei közé kerültek az ESG tevékenységek.
Bizonyos fogyasztói csoportok esetében ezek a tevékenységek fontosabb szerepet töltenek be a döntéshozatalban, ők pozitívabban is ítélik meg a márkát. Alapvető igényünknek felel meg, hogy feloldja a bennünk esetleg felmerülő rossz érzést, amikor itt fogyasztunk, innen rendelünk valamit.
Egy másik úttörő példa, amit érdemes más vállalatoknak is követni, hogy a K&H az elsők között érte el a karbonsemlegességet 2021 végére. Ők komoly vállalást tettek a klímavédelem terén és a stratégiának szerves részét képezik a fenntarthatósági és különösen az éghajlati célkitűzések. Mindemellett a K&H társadalmi célú projektekkel is hozzájárul céljai eléréséhez: mintegy 100 iskola udvarán ’K&H hűsítő ligeteket’ hozott létre.
Na és ti...?
