hero
Karkó Ádám
Becsült olvasási idő: 2 perc
Így is megküzdhetsz az imposztor szindrómával

Az imposztor szindróma gyakran megjelenhet az életünk során, de különösen akkor, ha új iparágban próbáljuk ki magunkat. Még ha mindenki azt is mondja, hogy „jó leszel”, a félelem, hogy kiderül, mégsem vagyunk elég jók, gyakran mégis eluralkodhat rajtunk.

Az imposztor szindróma fogalmát az 1970-es években írták le először. Azt az állapotot jelenti, amikor valaki úgy érzi, hogy a sikerei nem a saját képességeinek köszönhetők, hanem valamilyen véletlennek vagy szerencsének. Mindez súlyos önbizalomhiányhoz vezethet — még akkor is, ha a valóság nem támasztja ezt alá.

A Comstock's magazine cikke szerint három tipikus jel utalhat arra, hogy valakit érint az imposztor szindróma:

  • Azt hiszi, hogy mások túlértékelik a tudását és a képességeit.
  • Intenzíven fél attól, hogy egyszer lelepleződik mint egy „csaló”.
  • Saját sikereit nem önmagának, hanem külső tényezőknek tulajdonítja.

Új munkahely, új iparág – ilyenkor a leggyakoribb ez az érzés

Az imposztor szindróma egyik legtipikusabb terepe egy új munkahely vagy egy iparágváltás. Ilyenkor könnyen belső bizonytalanságot élhet meg a munkavállaló, miközben a vezetők és a csapattagok pontosan tudják, hogy jogosan és okkal van jelen a munkahelyen.

Egy jó tanácsot ugyanakkor kiemelnek a cikk szerzői kiszólva hozzánk: 

Ha végigmentél a kiválasztási folyamaton, nem szépítettél az önéletrajzodban, akkor egy dolgot tarts szem előtt: nem véletlenül vagy ott.

A HR-piac jelenleg erős versenyhelyzetben van, a legtöbb pozícióra akár több száz jelentkezés is érkezik. Ha te kaptad meg az állást, az nem a szerencsének, hanem a valódi alkalmasságodnak köszönhető.

Sokan azért érzik magukat csalónak a munkahelyen, mert nem specialista egy-egy szűk szakterületen, inkább „generalista”, vagyis több területhez is ért valamennyire.

Ilyenkor a belső hang azt mondja: „Talán nem vagyok elég jószakértő.” Pedig egy generalista tudása pont azért értékes, mert átfogó rálátással bír, és képes komplex feladatok koordinálására. A vezetői szerepekben ez a képesség különösen fontos.

A sikert nem (csak) a szerencse hozza

Kép: Adobe Stock

Az imposztor szindróma harmadik tipikus jele, hogy valaki a sikereit külső tényezőkkel magyarázza. A belső gondolat így hangzik: „Csak azért kaptam meg ezt a lehetőséget, mert nem volt más jelentkező”, vagy „Csak szerencsém volt”.

Fontos tudatosítani: a HR-es kiválasztásokban nagyon ritkán játszik szerepet a véletlen. Ha téged választottak ki, akkor azért, mert a tudásod, a tapasztalatod és a hozzáállásod alapján te voltál a legjobb jelölt.

A saját példám is ezt mutatja: az első HR-es pozíciómat azért kaptam meg, mert specifikus tudást tudtam nyújtani — nem kapcsolatok vagy a véletlen miatt.

A belső kétely nem a valóság

Bármilyen erősen is dolgozik benned a kétely, fontos tudnod: az érzéseid nem mindig tükrözik a valóságot.

Ha néha elbizonytalanodsz, emlékeztesd magad arra: kiemelkedtél a versenyből, a kompetenciáid miatt vagy ott, ahol vagy, és a tanulás képessége is a fejlődési utad része.

(Borítókép: Adobe Stock)