HRPOWER (HR.P.): Miért választottad a HR szakmát? Mi motivált? Mi vonzott erre a területre?

Völgyi-Csik Anna (V.-Cs. A.): A HR nem volt egy tudatos választás, inkább úgy fogalmaznék, hogy így hozta az élet. Érdekes, hogy a gimnáziumi évek alatt én is azon az állásponton voltam, hogy a HR egy hozzáadott értékeket nem képviselő szakma. Igaz, a véleményem végül elég gyorsan az ellenkezőjére fordult, és egy kicsit közelebbről látva a munkaerő piacot, egyértelműen kirajzolódott számomra a HR stratégiai jelentősége. Utólag visszagondolva, a szakma szépségét a változatosságában találtam meg.

HR.P.: Melyek azok a kihívások, amelyekkel szembesültél a pályád kezdetén, és hogyan kezeled ezeket?  

V.-Cs. A.: A legnagyobb kihívást az előítéletek jelentették.  Pályám kezdetén nekem is voltak rossz tapasztalataim a HR-esekkel kapcsolatban, de a másik oldalra ülve első kézből volt lehetőségem megtapasztalni a nem teljesen pozitív fogadtatást. Számomra az örök túlélési eszközök: az önfejlesztés, az értő hallgatás, a reziliencia, a felkészültség, a minőségi kommunikáció és végül, de nem utolsó sorban az adat alapú érvelés.

HR.P.: Mi a kedvenc HR tevékenységed, mit szeretsz igazán a munkádban?

V.-Cs. A.: Nehéz lenne egy kedvenc tevékenységet választani. Ami számomra mindig a legérdekesebb volt a különböző motivációk megismerése és megértése – mint például a generációk prioritásai közötti eltérések –, mediálás, adatelemzés és az elsőre lehetetlennek tűnő projektek sikeres lezárása.

HR.P.: Mi a célod, a karriervágyad? 

V.-Cs. A.: Jelenleg a célom, hogy a lehető legtöbbet ki tudjam hozni a pozíciómból és egy felkészült, professzionális partner legyek, legyen szó a jelöltekről, a támogatott vezetőkről vagy a kollégáimról. Mindemellett cégen belül építkezni, és egy idő után előrébb jutni a karrierlétrán. A vágy pedig nemzetközi karrier, bár ez hosszabb távon lesz majd aktuális.

HR.P.: Miben érzed magad tehetségesnek, amit a munkád során is hasznosíthatsz? 

V.-Cs. A.: Úgy érzem, hogy fő erősségem a megoldás orientált gondolkodásmódom, emellett ide sorolnám a hatékony kommunikációt, az empátiát és megbízhatóságot is. Mindezektől függetlenül, rengeteg időt fektetek saját magam fejlesztésébe, mert rendkívül fontosnak tartom.

HR.P.: Milyen munkahelyi értékek fontosak számodra, ami nélkül nem választanál egy vállalatot?

V.-Cs. A.: Azt gondolom, hogy ezzel kapcsolatban kicsit a milleniál és a Z generáció között lévő halvány határon mozgok. Fontos számomra a flexibilitás és a kompenzációs csomag, illetve a  fejlődési lehetőség, valamint, hogy gyorsabb ütemben tudjak egyről a kettőre jutni a karrieremben. Nem elhanyagolható, hogy a szervezet biztosítson minden lehetőséget a magánélet és a munka – egyénre szabott – egyensúlyának kialakítására, és az is pozitív ha a sokszínűség és a nemzetköziség jellemezi a cégkultúrát.

HR.P.: Mit jelent számodra a jó vezető?

V.-Cs. A.: Számomra egy jó vezető a csapatával együtt is fejlődik és lépést tart a trendekkel. Fontos, hogy értő hallgatással figyeljen, biztosítson megfelelő mértékű szabadságot és támogatást az egyéni fejlődéshez , illetve hogy védőhálóként funkcionáljon. A nevetés gyógyít, ezért a humor sem hátrány.

HR.P.: Használsz-e AI-t a munkád során és mit gondolsz a technológiáról, merre vezet a HR-ben?

V.-Cs. A.: Céges kereteken belül van lehetőségem részt venni egy izgalmas közép-európai projektben, ahol a projektcsapattal a jövőbiztos karrier és AI kapcsolatát vizsgáljuk. Célunk, hogy a kollégáink fejlődését támogató új lehetőseket teremtsünk, és körüljárjunk néhány, a generációkra irányuló kérdéskört is. A hétköznapokban is tapasztalhatjuk, hogy a technológia folyamatosan alakítja a környezetünket és ez a HR területét sem kerüli el. Ahogy szinte mindenhol, a technológiai fejlődés a HR funkcióban is átalakulást fog eredményezni – legyen szó akár munkakörökről vagy munkaszervezésről. Azt gondolom, hogy egyéni és céges szinten is a legfontosabb az lesz, hogy hogyan és milyen ütemben tudunk alkalmazkodni az új trendekhez, illetve leszünk képesek innovatív stratégiákat alkalmazni a tehetséges munkaerő bevonzására, elkötelezésére, fejlesztésére és megtartására.

HR.P.: Mit gondolsz a Z generáció munkaerőpiacra való lépéséről? Miben változtatja meg ez a korcsoport a munkát a jövőben?

V.-Cs. A.: Az egyik legnagyobb kihívásként a generációk közötti különbségek megértését látom, illetve azon értékek megteremtését, melyekkel a Z generációt elkötelezetten és motiváltan tudjuk megtartani. A Z generációt már olyan dolgok foglalkoztatják, mint mondjuk a klímaválság vagy a mentális egészség, és már régen nem a nyugdíjig tartó biztos munkahely. Általánosságban a céges kultúrákban jelenleg kisebb fókuszt kapnak a Z generáció által fontosnak vélt értékek, viszont ez a generáció már sokkal gyorsabban vált, ha nem tapasztalja az elvárt rugalmasságot, nem érzi biztosítottnak az eszközöket a mentális egészség megőrzéséhez, vagy egyszerűen nem elégedett a kompenzációs csomaggal. Hiszek abban, hogy a tükör, amit a Z generáció tart a munkáltatók elé, alapvetően pozitív változásokat fog generálni, mely az összes munkavállalóra pozitív hatással lesz majd.

HR.P.: Mit jelent számodra az ideális work-life balance?

V.-Cs. A.: Úgy gondolom, hogy a work-life balance alapja az őszinte kommunikáció, a definiált határok és szabadság az egyéni prioritások felállításában. Így számomra az ideális work-life balance az, hogy az én kezemben van a döntés azzal kapcsolatban, hogy az életem mely területére kívánom a fókuszt helyezni; legyen szó karrierépítésről, tanulásról vagy magánéletről.

HR.P.: Ha egy dolgot megváltoztathatnál a munkaerőpiacon, mi lenne az? 

V.-Cs. A.: Egyértelműen a transzparencia, legyen szó bérekről vagy elvárásokról.

HR.P.: Hogyan látod a HR szerepének változását az elkövetkező években?

V.-Cs. A.: Meglátásom szerint, a technológiai fejlődés hatására a generatív AI segítségével számos időigényes, limitált hozzáadott értéket képviselő feladatot automatizált megoldásokkal fogunk kezelni. Ezen átalakulásnak köszönhetően a szakmának több lehetősége lesz majd stratégiai folyamatokra fókuszálni, mindemellett olyan feladatokat végezni, amihez elengedhetetlen az emberi interrakció.

HR.P.: Van-e szakmai példaképed és ha igen, miért ő?

V.-Cs. A.: Nem tudok igazán példaképet kiemelni, sok remek szakEMBER van a pályán, akik értéket tudtak teremteni és érdemes meghallgatni a mondanivalójukat. Az utóbbi időben egyébként Füredi Júlia posztjait követem, mert kifejezetten pozitív színfoltnak tartom a kendőzetlen őszinteségét. Szerintem remekül világít rá olyan hiányosságokra, fejlődési területekre, mélyen húzódó problémákra, amik nem csak a jelen piaci helyzetre, hanem a jövőre nézve is megfontolandóak.